Hírek
2024. Október 08. 07:26, kedd |
Életmód
Forrás: MTI
Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat
Két amerikai tudós, Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a mikro-RNS és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepe felfedezéséért - közölte a díjat odaítélő testület hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
"Úttörő felfedezésük egy teljesen új génszabályozási elvet tárt fel, amelyről kiderült, hogy alapvető fontosságú a többsejtű élőlények, köztük az ember számára is" - indokolta a Nobel-díjat odaítélő testület a döntését.
A 71 éves Ambros a Harvard Egyetemen végezte a felfedezéssel kapcsolatos kutatásokat. Jelenleg a Massachusettsi Egyetem orvosi karának professzora. A 72 éves Ruvkun pedig kutatásait a Massachusettsi Általános Kórházban és a Harvard orvosi karán folytatta, amelynek genetikaprofesszora - mondta el Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság főtitkára.
Hozzátette, hogy a bejelentés előtt a nagy időeltolódás miatt a két amerikai tudós közül csak Ruvkunnal tudtak beszélni. A tudós felesége vette fel hosszú csöngetés után a telefont, majd átadta férjének, aki nagyon fáradt hangon jelentkezett, de a hír felvillanyozta és nagyon örült a díjnak.
Ambros, akit a Nobel-bizottság nem tudott elérni telefonon, reggel együtt ünnepelte a díj hírét kollégájával és feleségével, Rosalind Lee-vel - számolt be róla a Nobel-díj Facebook-oldala egy fotót is megosztva róluk.
A díjat odaítélő testület közleménye szerint "Victor Ambros és Gary Ruvkun arra voltak kíváncsiak, hogyan fejlődnek a különböző sejttípusok. Felfedezték a mikro-RNS-t, az apró RNS-molekulák egy új osztályát, amely döntő szerepet játszik a génszabályozásban. Ma már ismert, hogy az emberi genom több mint ezer mikro-RNS-t kódol. Meglepő felfedezésük a génszabályozás egy teljesen új dimenzióját tárta fel. A mikro-RNS-ek alapvetően fontosnak bizonyulnak az élőlények fejlődése és működése szempontjából."
"A kromoszómáinkban tárolt információ testünk összes sejtjének használati utasításához hasonlítható. Minden sejt ugyanazokat a kromoszómákat, így pontosan ugyanazokat a géneket és utasításokat tartalmazza. Mégis a különböző sejttípusok, például az izom- és idegsejtek, nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Hogyan jönnek létre ezek a különbségek? A válasz a génszabályozásban rejlik, amely lehetővé teszi, hogy minden sejt csak a megfelelő utasításokat válassza ki. Ez biztosítja, hogy minden sejttípusban csak a megfelelő génkészlet legyen aktív" - olvasható a Nobel-díj honlapján.
"A génszabályozás teszi lehetővé például, hogy az izomsejtek, a bélsejtek és az idegsejtek különböző típusai ellássák speciális funkcióikat. Ezenkívül a génaktivitást folyamatosan finomhangolni kell, hogy a sejtfunkciókat a testünk és a környezetünk változó körülményeihez igazítsuk. Ha a génszabályozás elromlik, az olyan súlyos betegségekhez vezethet, mint a rák, a cukorbetegség vagy az autoimmun betegség. Ezért a génaktivitás szabályozásának megértése évtizedek óta fontos cél" - hangsúlyozták a felfedezés jelentőségét.
Az 1960-as években kimutatták, hogy a transzkripciós faktoroknak nevezett speciális fehérjék képesek a DNS meghatározott régióihoz kötődni és a genetikai információ áramlását irányítani azáltal, hogy meghatározzák, mely mRNS-ek termelődjenek. Azóta több ezer transzkripciós faktort azonosítottak, és sokáig úgy vélték, hogy a génszabályozás fő alapelvei megoldódtak.
Az idei Nobel-díjasok azonban 1993-ban váratlan eredményeket tettek közzé, amelyek a génszabályozás egy új szintjét írták le, amelyről kiderült, hogy rendkívül jelentős - foglalták össze a felfedezéshez vezető utat.
Az 1980-as évek végén Ambros és Ruvkun posztdoktori ösztöndíjasok voltak a 2002-ben Nobel-díjjal kitüntetett Robert Horvitz laboratóriumában, Sydney Brenner és John Sulston mellett. Az 1 milliméter hosszú C. elegans fonálférget tanulmányozták. Ez lett később az első soksejtű élőlény, amelynek meghatározták a teljes genomszekvenciáját.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (388 millió forintnyi összeget) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Tavaly az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin és az amerikai Drew Weissman kapta orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Az orvosi-élettani Nobel-díjak bejelentésével elindult Nobel-hét további részében kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön pedig az irodalmi Nobel-díjak nyerteseit hozzák nyilvánosságra. A Nobel-békedíj győztesét pénteken, az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjast pedig október 14-én hirdetik ki.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 01. 07:54, péntek | Életmód
Kiemelték a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház legnagyobb harangját
2024. Október 31. 08:07, csütörtök | Életmód
Számítási rekordot állított fel bonyolult kvantumfizikai rendszerek szuperszámítógépes szimulációi terén két magyar kutató
2024. Október 31. 08:05, csütörtök | Életmód
Idei egymilliomodik látogatóját köszöntötte a Fővárosi Állat- és Növénykert
Simon Márton hatéves budapesti kisfiú szerdán délelőtt nem sokkal 10 óra után édesanyjával és testvéreivel érkezett az állatkertbe, ahol Sós Endre természetvédelmi és állategészségügyi igazgató köszöntötte.
2024. Október 30. 07:56, szerda | Életmód
Újabb nemzetközi díjjal ismerték el a Magyar Postát
Díjat kapott a Magyar Posta raktárlogisztikai megoldása, a SMART by MPL egy nemzetközi szakkonferencián - tájékoztatta a társaság kedden az MTI-t.