- Ki az, aki látta Kapu Tibornak a felbocsátását, kezeket fel, aki...? Hát igen. Na, ilyenkor érdemes azt hiszem, ilyenkor érdemes azt hiszem beszélgetni valamiről.

Nem mindennapi téma és nem mindennapi vendég a Szentannai Sámuel Református Gimnázium és Technikumban. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos látogatott el ugyanis a karcagi oktatási intézménybe, ahol a központi téma egyértelműen az űrkutatás volt. A délután során a diákok nagyon érdeklődőek voltak a téma iránt, ahol nagyon sok érdekes információ hangzott el az űrkutatásról.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos

- Az, hogy az ember nagyon intenzíven használja a föld körüli űrteret, az a múlt évszázad közepe óta van. Tudós generációknak évszázadokon át tartó a kutatásai kellettek ahhoz – köztük egyébként magyar tudósok is, mint például Bolyai –, hogy eljusson az emberiség a világűrbe. Az, hogy 1957 októberében felemelkedett az első ember alkotta tárgy, az első Szputnyik a világűrbe, az valami gyökeresen újat hozott az emberi történetben, olyat, ami azelőtt soha nem volt. Ahhoz képest, hogy nem telt még el egy évszázad az első műhold felbocsátásától, jelenleg körülbelül 14 000 műhold kering a Föld körül.

Ferencz Orsolya elmondta, különösen büszke arra, hogy a magyar űrhajós program, a HUNOR, a magyar fiatalokat is inspirálja. Hozzátette, hogy Magyarország minden pontjáról elérhető a világűr, hiszen a HUNOR programba az összes magyar felsőoktatási intézmény bekapcsolódott. Előadása során beszélt a magyar űrkutatási programról, a magyar űrkutatás lehetőségeiről is.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos

- 2018-ban átvettem ennek a területnek a vezetését. Az első dolog az volt, hogy meg kellett alkotnia a magyar kormánynak a nemzeti űrstratégiát. Ezt a kormány 2021-ben fogadta el. Sok mindent próbáltunk benne lefektetni, hogy miért fontos és hogyan lehetséges ezt a területet érdemben fejleszteni. Reális tervek kellenek, nem álmodozások. Abból senki nem fog megélni, hogy valami óriási nagy dolgot mond, aztán abból sose valósul meg semmi. Ez egy nagyon fáradságos és apró munka, és érteni kell a területhez, de hatalmas lehetőségek vannak. Az egyik a stratégiában, amit kijelentettünk, az az, hogy Magyarországnak vissza kell oda térnie, ahol valaha már járt, és ez a világűr emberrel történő megközelítése. Fel kell emelnünk a magyar nemzet lobogóját a most az emberek által elérhető legtávolabbi pontra, és ez az űrállomás. Azért van erre szükség mert túl azon, hogy ez katalizálja az oktatást, túl azon, hogy katalizálja az egyetemeket, a kisvállalkozásokat, a cégeket, a kutatóhelyeket, ez olyan példát ad, ami generációk számára nyitja meg a természettudományok és ennek a pályának a csodájának a világát.

A többlépcsős, szigorú válogatási folyamat végén (melyben az Európai Űrügynökség és a NASA szakértői is részt vettek) 2023 márciusában hirdették ki a négy döntős jelöltet a HUNOR programban.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos

- Dr. Schlégl Ádám, Cserényi Gyula, Kapu Tibor és Szakály András így állnak egymás mellett. Schlégl Ádám a Pécsi Egyetem ortopéd-tumor specialista szakorvosa és tanára, Gyula erősáramú villamosmérnök, Tibor gépészmérnök, Szakály András pedig Németországban dolgozik repülőgép- repülőmérnök, aerospace engineer. Milyen érdekes volt, hogy május 26-ára derült ki, hogy ki az a két ember, aki továbbmegy és az amerikai kiképzési részbe továbbléphet. Nem is május 26-ára terveztük ennek az eredménynek a kihirdetését. Végül ez egy vasárnapi nap volt. Sokat beszélgettünk, tanácskoztunk, néztük a szempontokat és végül valamikor este nyolc után pár perccel dőlt el, hogy akkor Kapu Tibor és Cserényi Gyula. Akkor, ahogy az órámra néztem, akkor esett le, hogy pontosan 44 évvel azelőtt indult el a világűrbe a rakéta Farkas Bertalannal.

A HUNOR program jelenleg a szakmai sikerek és a tudományos utómunka fázisában tart, miután 2025 nyarán sikeresen lezajlott a küldetés leglátványosabb része. Ez Kapu Tibor kutatóűrhajós
missziója volt, aki az Axiom Space (Ax-4) küldetésének keretében jutott fel a Nemzetközi Űrállomásra, ahol összesen 20 napot, 2 órát és 59 percet töltött.