A Városháza dísztermében tartott magyar kultúra napi ünnepségen részt vett F. Kovács Sándor, városunk és térségünk országgyűlési képviselője, Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés elnöke, Szepesi Tibor polgármester, Sári Kovács Szilvia alpolgármester, Rózsa Sándor jegyző és Szele-Király Andrea, a Karcagi Járási Hivatal vezetője is.

A megjelent vendégeket Kunné Nánási Mónika, a Déryné Kulturális Központ megbízott igazgatója köszöntő beszédében elhangzott, hogy a magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a Nemzeti Múzeumban őrzött kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 200 évvel ezelőtt, 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnuszt.

Ruffy Péter erdélyi-magyar író: Magyar ereklyék, magyar jelképek című könyvében a következőt írja a Himnuszról:

- Ez nem a királyokhoz fohászkodó, uralkodót éltető Himnusz. S nem az államalapító király, az ország építő IV. Béla, a honszerző Árpád-ház vagy háborúkban diadalmaskodó Hunyadi Mátyás Himnusza. Ez szorongatott, kétségbeesett nép imádsága. A magyarok himnusza a bűnbánat, az esdeklés hanghullámán szólal meg. Ez a Himnusz a balsors tépte, veszendő, megbűnhődött népre és országra kéri Isten áldását. A Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette nemzeti imádsággá - szólt az idézet, majd nemzeti imádságunkat, a Himnuszt Finta Zoltán mondta el.

Ezt követően Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés elnöke szólt az ünneplőkhöz.

Beszédét az alábbiakban közöljük:

„Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,

Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;

Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem

Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.”

Tisztelt Ünneplő Közönség!

Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Önkormányzata nevében Kölcsey Ferenc: Töredék című versének kezdő soraival köszöntöm Önöket, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségsorozaton.

Végtelenül megtisztelő, hogy Nemzeti Imádságunk, a Himnusz születésének 200. évfordulója alkalmából én szólhatok ma Önökhöz szülővárosomban, Karcagon, mely szeretett és megbecsült otthona családomnak immár fél évszázada.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-dik napján, annak tiszteletére, hogy 1823. január 22-én,Kölcsey Ferenc, ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén, „Hymnus” című költeményét.

A költő ekkor még nem is sejthette, hogy csupán három héttel korábban, 1823. január elsején, Kiskőrösön megszületett láng lelkű költőnk, Petőfi Sándor is, kinek életműve Kölcseyéhez hasonlóan feltüzelte kortársaikban a nemzeti érzelmeket, és akik a reformkorból kiinduló küzdelmes időszakban, „A Haza és haladás” programjával, új irányba fektettek le síneket a Magyar Nemzet számára. Több, kevesebb sikerrel, de azóta is ezeken a síneken járunk és a továbbiakban is attól az olthatatlan vágyunktól vezérelve haladunk,mely a hagyományaink tiszteletén alapszik, egyben a modern magyar államiság megteremtését, Hazánk és országunk építésének útját jelenti számunkra.

Kölcseynek, ahogy ország építő kortársainak, gróf Széchenyi Istvánnak, Wesselényi Miklósnak, Deák Ferencnek, Klauzál Gábornak,vagy épp Kossuth Lajosnak is, ugyanaz a szilárd elhatározása volt: feltépni a Magyarországot, a Magyar Nemzetet gúzsba kötő, feudalista rendszer gyökereit, majd a társadalmi különbségek lebontásával,elindítani a nemzetet a felemelkedés, a modernizáció és a polgárosodás útján. A Reformkorban fújó, új szelek,egyszerre korbácsolták fel az értelmet és a nemzeti érzelmeket. Az ország felemelkedése ugyanakkor, elképzelhetetlen lett volna a magyar nyelv és kultúra felvirágoztatása nélkül.

Ahogy államnyelvvé lett a magyar nyelv, a nyelvújítás folyamata közben nemzeti kultúránk máig tartó virágzásnak indulhatott, mivel költőink, íróink, zeneszerzőink, végre mind,magyar nyelven alkothattak.

Hazatérve a Nagykunságba, Karcagra,látható, hogy vele együtt minden egyes nagykun település magán viseli a Nagykunság kulturális értékeinek jegyeit. Karcag valóban különleges város, fővároshoz méltó módon, múltja és jelene is, messze túlmutat és felülemelkedik egy átlagos alföldi városén. Olyan település, ahol évszázadok alatt forrott egységes egésszé, az ezeréves magyar kultúra és a kunok által hozott, lovas, nomád kultúra.

Egy olyan erős, tradíciókkal, hagyományokkal rendelkező település számára, mint Karcag, az év mind a 365 napja ünnep. Hiszen ez a város a szellemi kincseit, kulturális örökségét, egész évben magával hordozza, s a település dinamikus fejlődésével egy időben, az is világosan látszik, hogy a globalizáció hatásának ellenére, még inkább felerősödött az itt élőkben a hagyománytisztelet, a helyi értékek, a nagykunsági, benne a karcagi identitásjegyek megőrzése és felmutatása iránti igény.

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Értéktárban már szinte a kezdetektől ott szerepel a karcagi gasztrokultúra, a birkapörkölt, és mellette a karcagi ferdinánd, a kunhímzés motívumai,és azoknak a karcagi keletkutatóknak az életműve is, akik a származásunk gyökereit kutatták. S jól tudjuk, hogy van, ami már Hungarikummá vált ezek közül. A történelmünket, őseink hagyományát, a családi, baráti, társasági összejövetelek nélkülözhetetlen hangulatát, illatát és ízét adja a Karcagi birkapörkölt, melynek féltve őrzött receptje évszázadok óta apáról fiúra, anyáról leányra szállt.

Tele még a tarsolyunk a múlt örökségével, ám itt Karcagon sokan dolgoznak azon is, hogy ez az egyedi, történelmi örökség, a kun hagyományőrzés, amelynek lenyomatait lépten-nyomon tetten érhetjük kultúránkban,fent maradjon– és az építészetünkben, a képzőművészetünkben, a népművészetünkben, a népzenénkben és néptáncunkban, vagy a gasztronómiánkban - a jövő generációjának, gyermekeinknek is tovább tudjuk adni.

Nagyon bízom abban, hogy az Erzsébet ligetben épülő „Pavilon” a nagykunok egyedi kulturális örökségének bemutatása és a kapcsolódó szolgáltatások megvalósítása révén, jól szolgálja majd a térséget, tovább erősíti a kulturális turizmust, ezáltal helyi gazdaság fejlődését is.

Tudom, látom és tapasztalom, hogy F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő úr mellett Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő úr, valamint a város vezetése, élén Szepesi Tibor polgármester úrral, az önkormányzati képviselőkkel,a „Déryné”, a Györfi István Nagykun Múzeum, valamint a polgármesteri hivatal munkatársaival, a helytörténészekkel, kutatókkal, civilekkel és az itt élő lokálpatrióta lakosokkal milyen sokat tesznek azért, hogy ez a történelmi-kulturális örökség fennmaradjon, gyarapodjon, és a város a Jászkunság vérkeringésének egyik legpulzálóbb verőere maradjon.

Minden elismerésem azoknak, akik az eddig elért eredményekhez és azok megörökítéséhez nap, mint nap hozzátesznek!

Tisztelt Ünneplő Karcagi Közönség!

Szívből gratulálok Bocskay Vince szobrászművész úrnak a tegnap megnyílt kiállításhoz, és szívből gratulálok mindazoknak is, akik hamarosan a város kultúrájáért és sportjáért végzett kiemelkedő munkájukért díjat vehetnek át, és elismerésben részesülnek!

Évezredes hagyományaink tiszteletéhez, nemzeti öntudatunk erősítéséhez, szellemi és tárgyi emlékeink megőrzéséhez és továbbadásához kitartást, és sok sikert kívánok Kedves Mindannyiuknak!

Az Önök érdemeire, a munkásságukat övező tisztelet megadására, és az elismerések fontosságára emlékeztet bennünket a magyar kultúra napja.

Ahogy Nemzeti Imádságunk, a Himnusz utolsó versszaka szól:

„Szánd meg Isten a magyart

Kit vészek hányának,

Nyújts feléje védő kart

Tengerén kínjának.

Bal sors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbünhödte már e nép

A multat s jövendőt!

Isten áldja a Nagykunságot és a karcagiakat, Isten áldja Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét! - zárta szavait Hubai Imre.

Az ünnepi beszéd után a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Vonósegyüttesének ünnepi műsora hangzott el, versmondással közreműködött Finta Zoltán.

1993 óta a magyar kultúra napja tiszteletére rendezett ünnepségek keretében tüntetik ki a pedagógusokat. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testületének döntése értelmében, 2017-től a Karcag Város Kultúrájáért és a Karcag Város Sportjáért kitüntető díjak átadására is e jeles nap tiszteletére szervezett ünnepség keretében kerül sor.

A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Karcag Város Kultúrájáért Díjat a város érdekében végzett kiemelkedő nevelő-oktató munka elismeréseként Nagy Tibornénak, a Madarász Imre Egyesített Óvoda óvodapedagógusa, intézményvezető-helyettesének adományozta. A díjat Szepesi Tibor polgármester adta át részére, majd a kollégák és az óvodások nevében Balajtiné Sütő Margit általános intézményvezető-helyettes köszöntötte.

A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Karcag Város Kultúrájáért Díjat a város érdekében végzett kiemelkedő nevelő-oktató munka elismeréseként adományozta Házi-Sáray Máriának, a Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye pedagógusának. A kitüntetést Szepesi Tibor polgármester adta át, a kitüntetettet a kollégák nevében Kissné Soós Ágnes, a Karcagi Tankerületi Központ szakmai igazgatóhelyettese és Plósz Csilla Margit intézményvezető köszöntötte.

A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Karcag Város Kultúrájáért Díjat a város érdekében végzett kiemelkedő nevelő-oktató munka elismeréseként Birizló Csabának, a Györffy István Katolikus Általános Iskola és Szent Erzsébet Óvoda pedagógusának adományozta. Az elismerést Szepesi Tibor polgármester adta át, a kollégák nevében Kovács Miklósné igazgató és Gulyás Zsolt érseki tanácsos, plébános, az iskola lelki vezetője gratulált.

A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a város művelődése, művészeti élete érdekében végzett kimagasló munkájának elismeréseként a Karcag Város Kultúrájáért Díjat adományozta Barkóczi Zoltán előadóművésznek. A kitüntetést Szepesi Tibor polgármester adta át, a művészt köszöntötte Karcagi-Nagy Zoltán önkormányzati képviselő.

A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Karcag Város Sportjáért Díjat Gonzales I Llussa Jordi testvérnek, a Szent Pál Marista Általános Iskola munkatársának adományozta. A kitüntetést Szepesi Tibor polgármester adta át, a kollégák nevében Dánielné Kacsó Andrea igazgató köszöntötte a díjazottat.

A magyar kultúra napja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztere Pedagógus Szolgálati Emlékérmet adományozott Csináthné Bakó Évának, a Györffy István Katolikus Általános Iskola és Szent Erzsébet Óvoda pedagógusának. Az elismerést Szepesi Tibor polgármester adta át, a kollégák nevében Kovács Miklósné igazgató és Gulyás Zsolt érseki tanácsos, plébános, az iskola lelki vezetője gratulált.

A magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepség a Szózat eléneklésével ér véget, zongorán kísért Koppány Mária előadóművész.