Jövőre elindulhat a Futuraqua Nyrt. vízkvóta-kereskedelmi rendszere, ami egyfajta ivóvíztőzsdeként működne. A cég egyelőre ugyan nem állít elő ásványvizet, de a szerződéses partnerei, illetve a vagyonkezelésbe vont kútjai révén évente 250 millió liter ásványvizet adó vízbázist ér el, továbbá van A víztőzsdén a hazai és külföldi kutak lekötött kapacitásával lehet majd kereskedni, akár spekulatív céllal is - írja a Magyar Nemzet.

A víz az egyik leginkább alulértékelt nyersanyag ma a világon. Az ivóvízkészletek azonban fogynak, ezért áruk a közeljövőben nem maradhat ott, ahol most van – nyilatkozta Láng Balázs, a Futuraqua vezérigazgatója a múlt hét végén a Gazdasági Rádiónak. Hozzátette, itt tulajdonképpen nincs másról szó, mint hogy a szokásos piaci út helyett kreatív módon értékesítik az ásványvizet.

Ilyen tőzsde létrehozása jelenleg sem jogilag, sem üzletileg nem lehetséges Magyarországon – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Fehér Tibor, a Magyar Ásványvízszövetség és Terméktanács elnöke. Mint kifejtette, a vízkiviteli engedélyt az a termelő szerezheti meg, amelyik megfelel bizonyos feltételeknek. Ezt a jogot ugyanakkor nem lehet értékesíteni, hiszen ebben az esetben az Országos Vízügyi Hatóság nem tudja megvizsgálni, hogy az új tulajdonos is megfelel-e a kritériumoknak.

A műszaki feltételek teljesítése mellett azt is meg kell mondani, hogy a jelentkező cég milyen céllal kéri a kitermelési engedélyt a vízbázisra, itt pedig nem lehet megjelölni a tőzsdézést. A hatóság jóváhagyásához az is szükséges, hogy a kút területe az engedélyt kérő cég tulajdonában legyen, ami ugyancsak nem teszi piacképessé a kitermelési jogot – mutatott rá Fehér Tibor. Az engedély kiadását megelőző folyamat általában hat hónapot vesz igénybe, ami szintén nem segíti elő a gyors tőzsdei tranzakciókat.

A szövetség elnöke szerint arra van lehetőség, hogy egy engedéllyel rendelkező társaság megváljon a kútjától, és így az engedélyétől, ám a vevőnek ilyenkor is ugyanúgy meg kell felelnie a feltételeknek, amit a hatóság ebben az esetben is megvizsgál. Fehér Tibor hangsúlyozta, a vízkészlet – eltérően a többi ásványkincstől, amelyek felhozatalára koncessziós jogot lehet szerezni – nem kerül a kitermelő birtokába, hanem az állam tulajdona marad.