A klímaváltozás gyorsulása és az extrém időjárási események gyakoribbá válása nyomán 2026-ban új szakaszba léphet a fenntarthatóságról szóló gondolkodás. A K&H szerint a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a hangsúly egyre inkább az alkalmazkodásra, az energiaellátás biztonságára és a pénzügyi kockázatok kezelésére helyeződik át, de fontos lesz a lakossági és gazdasági szereplők edukációja, és a hiteles kommunikáció is.

A klímaváltozás hatásai ma már nem kizárólag környezeti kérdéseket vetnek fel. Az aszályok, hőhullámok és időjárási szélsőségek közvetlen gazdasági és pénzügyi következményekkel járnak. A klímakockázat egyre inkább pénzügyi kockázatként jelenik meg: a termeléskiesések, az ellátási zavarok és a növekvő károk a vállalati működés és a gazdasági stabilitás szempontjából is meghatározóvá válnak.

A K&H fenntarthatósági index 2025 második féléves kutatása rávilágít, hogy a vállalatok számára a fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása jelenleg a külső, kedvező zöld finanszírozás hiánya, valamint a szükséges pénzügyi források előteremtése. A felmérés szerint a finanszírozási korlátok ma erősebben befolyásolják a zöld beruházásokat, mint a szabályozási vagy szakmai kérdések.

A K&H értékelése szerint az alábbi kulcsterületek kerülnek majd idén előtérbe:

1. Alkalmazkodás és reziliencia erősítése

A felmelegedés bizonyos hatásai már elkerülhetetlenek, ezért az infrastruktúra, az energiaellátás és a gazdasági működés ellenállóképességének növelése kulcskérdéssé válik. Ez nemcsak védelmi intézkedéseket, hanem hosszú távú beruházásokat jelent.

2. Tiszta energia, energiatárolás és hálózatfejlesztés

A megújuló energiakapacitások világszerte bővülnek, ugyanakkor önmagukban nem elegendők. A rugalmas energiarendszerekhez elengedhetetlen a tárolási kapacitások fejlesztése és az elosztóhálózatok korszerűsítése. A fenntartható energiaellátás így rendszerkérdéssé válik, ahol a termelés, a tárolás és a hálózati infrastruktúra együtt határozza meg a biztonságot.

A K&H tapasztalatai szerint a zöldfinanszírozás ugyan Magyarországon már több mint ezer milliárd forintos nagyságrendű üzlet, de még mindig csak nagyon kevés vállalat él vele. Az a jellemző, hogy többnyire a legnagyobb vállalatok vesznek fel zöldhitelt. A lehetőség ugyanakkor adott a kkv-k számára is. Ráadásul sok olyan zöld beruházástípus van, amik ma még nem, vagy alig jelennek meg a zöldhitel piacon, pedig lenne rá lehetőség. Ilyen terület az energiahatékonysági fejlesztések vagy éppen klímaváltozáshoz alkalmazkodás témája.

„Az alkalmazkodás nemcsak környezeti, hanem pénzügyi védelmet is jelent. Az energiahatékonyság, az infrastruktúra fejlesztése vagy az ellátásbiztonság erősítése ma már nem fenntarthatósági többlet, hanem üzleti alapfeltétel” – mondta Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője.

3. Természetalapú és regeneratív megoldások

A 2026-os trendek között egyre hangsúlyosabban jelennek meg a természetalapú és regeneratív megoldások. Az ökoszisztémák állapota közvetlen hatással van a vízgazdálkodásra, a mezőgazdasági termelésre és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, így ezek gazdasági stabilitási kérdéssé is válnak.

4. Körforgásosság és erőforrás-biztonság

A körforgásos gazdaság szerepe felértékelődik, ugyanakkor az előrelépés korlátozott. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat mutatói alapján Magyarországon az anyagok mintegy 6 százaléka kerül vissza a gazdasági körforgásba, ami az uniós átlag alatt marad.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2022-ben az Európai Unióban a harmadik legmagasabb volt, és 2010 óta az egyik legjelentősebb növekedés is Magyarországhoz köthető. A körforgásosság így egyre inkább erőforrás-hatékonysági, költség- és ellátásbiztonsági tényezővé válik.

5. Jelentéstétel, fókusz és társadalmi edukáció

A fenntarthatósági jelentések szerepe erősödik, ugyanakkor a hangsúly a hitelességen és a valódi felkészültségen van. A szabályozási környezet változása mellett a vállalatok számára egyre inkább az válik kérdéssé, hogy mely területekre érdemes érdemben fókuszálni. Emellett a kommunikáció és az edukáció is kulcsszerepet kap. A fenntarthatóság akkor válik működőképessé, ha az érintettek – vállalatok, munkavállalók és háztartások – értik a gazdasági és pénzügyi összefüggéseket.

„A következő években azok a gazdasági szereplők lehetnek sikeresebbek, akik a fenntarthatóságot nem elszigetelt környezeti kérdésként kezelik, hanem alkalmazkodási, energia- és kockázatkezelési stratégiájuk szerves részeként gondolkodnak róla” – hangsúlyozta Suba Levente.