A fórum előtt őt kérdeztük a jelenlegi határhelyzetről.- Sokat változott a határon a helyzet az elmúlt évihez képest. Megszülettek azok a döntések, melyek alapján létrejött a hármas védővonal a biztonsági légvonal, magyarul a kerítés, mögötte az élőerős védekezés, amire a parlamenti felhatalmazás alapján katonáknak is jogosultsága van és közös rendőri-katonai járőr teljesít ma is szolgálatot a határon. Köszönjük nekik ezt az áldozatos szolgálatot, hiszen ha nem látjuk őket, akkor is védik hazánkat, biztonságunkat, határunkat. És a jogi védelem, egy éve a magyar -szerb és magyar-horvát határon elmondhatjuk, hogy nyugalom van. Lecsökkent azoknak a száma, akik a kerítés megrongálásával átjönni jelentősen lecsökkent, de ez nem jelenti azt, hogy megnyugodhatunk, hátradőlhetünk és vehetünk egy nagy levegőt, hogy megcselekedtük, amit megkövetelt a haza, hiszen több tízezer migráns torlódott fel Görögországban, Macedóniában, Szerbiában is, a bolgár-török határon is védekezünk - mondta Vargha Tamás.

- A legfontosabb teendőnk most az, ami előttünk van. Október 2-án mindannyian tehetünk valamit a magyar rendőrök és katonák szolgálatot teljesítenek a határon, de minden magyar állampolgárnak most nyílik egy lehetősége, hogy ő is tegyen egy lépést, valamit a haza megvédéséért, az pedig a népszavazás, a népszavazás intézménye, amely nemet mondhat arra az őrölt tervre,ami a másik oldalról fenyeget minket. Most úgy tűnik, délről jelen pillanatban nyugalom van, de a másik oldalról fenyeget minket az a mintegy 1,5 millió bevándorló, aki részben Magyarországon áthaladva Európába érkezett és a brüsszeli tervek szerint kötelező elosztási kvótarendszer alapján kerülne az európai unió országaiba. Ne legyen kétségünk, minden európai ország, ha ez a döntés megszületik, kényszer betelepítéssel célpont lesz és nemcsak az ország, hanem a falvaink, városaink az utcáink és a tereink, mint ahogy az Berlinben megtörtént, ahol a polgármester a kormány utasítására kénytelen volt kiköltöztetni embereket a nagyobb lakásokból azért, hogy a bevándorlókat oda betelepítsék. Ez a feladatunk tehát október 2-án, hogy erre nemet mondunk és az a kérésünk, hogy mindenki tegye meg ezt az egy kis tollvonást, amellyel a NEM mellett az X-et behúzza - hangsúlyozta Vargha Tamás.

- Mi az október 2-ai népszavazás tétje a karcagiak számára? - kérdeztük Kovács Sándortól, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökétől.

- Azt gondoltam, hogy az én életem már olyan lesz, hogy nem kell történelmi léptékű döntéseket meghozni. Az október 2-ai népszavazás azonban olyan lesz, amely nemcsak a mi életünket, hanem az utánunk következő több generáció életét is meghatározza - válaszolta kérdésünkre Kovács Sándor.

- Most döntünk arról milyen lesz Európa, Magyarország. Megmarad-e Magyarország olyannak, amit ezer év alatt őseink felépítettek: keresztény és magyar, vagy egy teljesen új világ, amit már sokan láttak a nyugat-európai nagyvárosokban multikulturális, bűnözéssel, radikális iszlámmal vagy olyan helyzet, ami itt a határainktól nem messze látható a menekülttáborokkal. Most dönthetünk arról, hogy milyen jövőt hagyunk gyermekeinknek, unokáinknak és nekünk milyen életünk lesz az elkövetkező években, tehát sajnos elérkezett az az idő, amikor történelmi súlyú döntést kell hoznunk október 2-án, vasárnap. Azt gondolom van olyan érett a karcagi és a magyar ember, hogy a helyes döntést meg tudja hozni, s el tudja dönteni, hogy kivel akar élni és milyen országot szeretne. Azt gondolom, hogy ez a nagyon-nagyon fontos tétje van ennek a népszavazásnak - hangsúlyozta Kovács Sándor.