A lakástüzekben 5 ember vesztette életét, 4 emberrel kevesebb, mint az előző évben. 24 ember sérült meg, 41 százalékkal több, mint egy évvel korábban, többségük a belélegzett füst miatt. A lakástüzek eloltásához 721 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltóknak összesen 245 órára volt szükségük az oltáshoz. A leghosszabb beavatkozás öt órán át tartott: júliusban egy Jászberény külterületén lévő tanya családi házában keletkezett tűz, mely átterjedt a vele egybeépített nyári konyhára és istállóra. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 12 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban nyílt láng használata, elektromos probléma, a fűtési rendszer hibája, főzés, vagy dohányzás vezetett tűzhöz. 11 otthon viszont szándékos gyújtogatás miatt gyulladt ki, 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.

21 esetben panelház valamelyik lakásában keletkezett tűz, ez 40 százalékkal több, mint 2021-ben. 32 alkalommal a kéményből indult ki a tűz, ami 14 százalékos csökkenés a korábbi év kéménytüzeihez képest. 24 kigyulladt épületben gázpalackok is voltak, amelyek nehezítették az oltást.

A 344 tűzzel érintett otthon közül egyikben sem volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni.

2022-ben 37-szer hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt, ez 2-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Összesen 7 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést. Az év során 1 ember vesztette életét a mérgező gáz miatt, Mezőtúron.

A szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van és a tűz nem kap elég levegőt. Minden olyan fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amelynek látható, elérhető az égéstere. A tragédiák elkerülése érdekében gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről és érdemes egy szén-monoxid-érzékelőt is beszerezni.