A templomszentelésre az egykori Bözödújfalu lakóinak hagyományos, évente megtartott találkozóján kerül sor. A szombaton, helyi idő szerint 11 órakor kezdődő ünnepségen katolikus mise és unitárius istentisztelet is lesz, az épületre Péter Arthur római katolikus főesperes, Kovács István unitárius püspök és Kató Béla erdélyi református püspök mond áldást. Az ünnepségre az Erdőszentgyörgyön és a környező településeken élő, de a világ különböző tájaira elkerült bözödújfalusiakat is hazavárják.

Erdőszentgyörgy önkormányzata és a Bözödújfaluért Egyesület 2017-ben jelentette be, hogy közadakozásból újjáépíti a vízzel elárasztott Maros megyei település 2014-ben összeomlott római katolikus templomát. A tó vízéből kiemelkedő templomtorony évtizedekig a romániai falurombolás jelképe volt.

A templom újjáépítésének igénye már az összeomláskor megfogalmazódott a bözödújfalusiakban, akik attól tartottak, a település híre elvész, ha nincs, ami emlékeztetne rá. A közadakozásból felépített templom az elárasztott település valamennyi felekezetét képviseli, ezért hívják Összetartozás templomának. Építésére Kanadától Ausztráliáig számos országból érkeztek adományok, magánszemélyek mellett Maros megyei és magyarországi önkormányzatok is támogatták.

Az Összetartozás templomának hajója nincs befedve, falain az elpusztult település múltját bemutató kiállítás kap helyet, a toronysisak üvegből készült.

Bözödújfalu Erdőszentgyörgytől öt kilométerre, a Küsmöd-patak partján helyezkedett el. Első okiratos említése 1566-ból származik. A falut Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, különlegességét az adta, hogy a katolikus, unitárius és ortodox felekezetek mellett székely szombatosok is éltek a településen.

Már a középkorban volt temploma, amely a bözödújfalusi Madonnáról volt híres. A korábbi, középkori helyett 1740-ben fatemplomot, majd 1784-ben kőtemplomot emeltek. A 17. századtól a szombatosok felekezetének egyik központja volt. Itt éltek az utolsó erdélyi szombatosok, amíg 1868-ban többségük zsidó hitre nem tért, megalakítva a Bözödújfalusi Zsidó Hitközséget. A közösség tagjai 1874-ben zsinagógát építettek. A 20. század harmincas éveiben 50-80 - ebből 32 tisztán szombatos eredetű - családból álló buzgó ortodox zsidó hitközség működött a faluban. A közösség megmaradt tagjait koncentrációs táborban pusztították el a második világháborúban.

Az erdőszentgyörgyi víztározó (Bözödi-tó) építése 1988-ban kezdődött, a gátépítés azonban már 1975-ben megindult, a falu kitelepítése 1985-ben kezdődött el. A falut 1910-ben 679-en lakták, túlnyomórészt magyarok. 1992-ben még 126 lakosa volt. 1994-re a falucska házai, két temploma, középületei víz alá kerültek, gyakorlatilag eltűnt a település, lakosai elköltöztek.

A falu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből, és áthelyezték egy magasabb pontra. A település emlékét egy falmaradványon elhelyezett márványtábla is őrzi.

Fotó: Kozma Erzsébet