A kérdésre választ kaphatunk a “Gyűjtsük együtt múltunk értékeit” program záró kiállításán a Déryné Kulturális Központban nyílt kiállításon, amelyet Szepesi Tibor polgármester nyitott meg. A műsorban közreműködtek az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola diákjai és tanárai és szavalattal Szopkó Rita.

- Amikor körülbelül három évvel ezelőtt egy pályázattal lehetőségünk volt arra, hogy próbáljuk megmozgatni a közösséget, Karcag lakosságát különböző rendezvényeken, akkor gondoltuk azt, hogy rendezzük ezt meg a város különböző pontjain mint Családi napok. Az elgondolás az volt, hogy valamifajta szomszédolás legyen, amikor a város egy-egy része, kerülete megmutatja azt, hogy neki milyen emlékei vannak a múltból, milyen ételeket főznek azon a városrészen, s meg lehet kóstolni azokat a süteményeket, lehet recepteket cserélni - idézte az előzményeket Szepesi Tibor polgármester.

- Ma már nem beszélgetünk egymással, átkerül minden az internet világába, tehát ez a fajta szomszédolás volt az elgondolás a Családi napokkal, ahol volt süteményverseny, kerékpáros verseny, s jött az ötlet, hogy ne csak beszélgessünk, hanem nézzünk szét otthon mi az, amit meg tudunk mutatni a nagyszüleink, a dédszüleink életéből. Ez látható most a kiállításon.

- A programmal a gondolatunk az volt: a hagyomány nem a homok őrzése, hanem a láng továbbadása. Úgy érzem, hogy akkor ott mi néhányan az asztalnál egy szikra voltunk, aki ebből a hamuból fellobbantotta ezt a lángot, s ebből a lángból ez a valóság lett, amit aztán Nagy Emeséék a Bengecseg Alapítvánnyal felvállaltak, mint civil szervezet, és elkezdték gyűjteni az itt látható kiállítási anyagokat. Nagyon sok értékes anyag jött össze, ahogy itt a muzeológusokkal beszéltem, vannak köztük nagy ritkaságok is. Biztos vagyok abban, hogy néhány tárgy majd a múzeumban fog helyet kapni. Arra biztatok mindenkit, hogy a lángot tartsuk magasra és adjuk tovább az utánunk jövő generációknak, ehhez kívánok mindenkinek jó egészséget, gyűjtögetést otthon, a padláson, a fészerben, hogy azok a kiállítási tárgyak eljussanak a későbbi nemzedékekhez láng formájában - kérte a városvezető.
Nagy Emese néprajzos, a Gazdaház egyik tulajdonosa, a Bengecseg Alapítvány vezetője mellett 18-an hozták el féltve őrzött kincseiket a kiállításra.

- A legrégebbi tárgyon 1822-es dátum szerepel benne. Ez egyébként a Gazdaházból került elő Kovács Sándor patkolókovács és állatorvosnak kéziratos állatorvosi recepteket és eseteket tartalmazó füzetecskéje, ami azért izgalmas, mert Kossuth egyik beszéde is lejegyzett benne, mint népköltészeti variáns. A másik legrégebbi könyv, ami szépirodalmat szerető emberként nagyon közel áll hozzám 1857-ből való Petőfi kötet gyönyörű színes ábrákkal. A csipkéket, a hímzéseket is nagyon megszerettem, szinte hihetetlen az az aprólékosság, az a vékony cérna, horgolótű, amivel készülhettek. Fiatal gyűjtők is hoztak be tárgyakat. Ez attól izgalmas számomra a velük való beszélgetés kapcsán, hogy hogyan kötődnek a múlthoz, s hogyan találtak rá a tárgyra. A családi emlékekkel, relikviákkal kicsit azért elfogult vagyok. Pár darabot hoztunk, ilyen a Panni lószőrkefe, amit be is mutattam a megnyitón.

Azt gondolom, hogy ebben a kiállításban és a megrendezésében is szerepe van annak, hogy én hogyan kötődöm a múltunkhoz, s milyen szerepe van ezeknek a tárgyaknak az identitásomban, a családomhoz való kötődésemben. Itt vannak édesanyám - Márkus Ilona magyar nóta énekes - fellépő ruhái, amiben a világot járta. A gyerekkorom nagy része azzal telt, hogy láttam ezeket becsomagolni, kicsomagolni, becsomagolni, kicsomagolni. Most mindenki megnézheti ezeket a Dérynében éppúgy, mint a kölcsönkapott tárgyakat és édesapám lovas emlékeit is. Biztos lesz a kiállításnak folytatása, mert most is sokan jelezték, hoznának ők is bemutatásra tárgyakat - árulta el a néprajzos.