A program segítségével az óvodások és alsó tagozatosok fokozatosan, lépésenként ismerkednek meg a sakkozás alapjaival, miközben logikai és mozgáskoordinációs képességeik is fejlődnek.

Tavaly került be a Nemzeti Alaptantervbe az a módszer, amelyet Polgár Judit nemzetközi sakknagymester dolgozott ki. Először amolyan kísérleti terepként egy budapesti iskolában alkalmazták, majd fokozatosan egyre több oktatási intézmény illesztette be nevelési, képzési rendszerébe.

FÖLDVÁRINÉ SIMON ILONA, igazgató, Karcagi Nagykun Református Általános Iskola és Talentum Óvoda: Jelen pillanatban ötvenhét iskolában használják ezt a logikai képességfejlesztő programot, amelyet Polgár Judit sakkmester dolgozott ki. És úgy gondoltuk, hogy hát, ha nem is évenként, de elég gyakran kell az iskola és az óvoda képzési kínálatát bővíteni, színesíteni. És hát ebből a célból is vezettük be ezt a kiváló képességfejlesztő programot.

Az újfajta képességfejlesztő képzés iránt érdeklődő óvodapedagógusokat és tanárokat egy harmincórás képzésen készítették fel arra, hogy a gyerekekkel is megismertethessék a sakkozásban, illetve a sakkozáshoz szükséges gondolkodásmódban rejlő fejlesztési lehetőségeket. A karcagi intézményben külön szaktantermet alakítottak ki a Sakkpalota- program számára. A fenntartó pedig gondoskodott a képzéshez szükséges tankönyvek, munkafüzetek beszerzéséről.

SZENTESI NELLI óvodapadagógus:
A gyerekek nagyon élvezik, nagyon szeretik a játszóteret, a bábúkat, az eszközöket. Igazándiból mi nagycsoportosok vagyunk, de egészen már négyéves kortól, kiscsoportos kortól is lehet. Érdekes mondókák, jó történetek és választékos, motiváló játékok és eszközök tartoznak ide.

A szakmai ajánlás alapján elég lenne heti egy alkalommal tartani sakkpalotás, sakk- játszóteres foglalkozásokat. De a gyerekek és szüleik is ennél többször igénylik, így Karcagon hetente két- három alkalommal is ilyen készségfejlesztő kiscsoportos foglalkozás.

SIMONNÉ FODOR DÓRA, testnevelő:
Fejlesztjük a teret, az irányokat, a tájékozódó képességet, a gyerekeknek a saját kommunikációs képességüket, kreativitásukat, hogy minél könnyebben tudjanak ezek a gyerekek a térben elhelyezkedni és saját feladatokat tudjanak kreálni ebben a testnevelésben.

A Sakkpalota, Sakkjátszótér program négy lépcsőben, az életkori sajátosságok figyelembevételével fejleszti a gyerekek koordinációs képességeit. Egy újfajta pedagógiai módszer több év után hoz csak mérhető eredményt ugyan, de az kétségtelen, hogy a Polgár Judit által kidolgozott rendszer első tapasztalatai kiválóak.

TÓTHNÉ HARSÁNYI ADRIENN pedagógus:
Megismerkedünk a sakk szabályaival, a sakk bábúival, értékeivel, lépés- és ütési szabályokkal. Illetve a gyerekek megismerkednek olyan új fogalmakkal, mint mátrix, sor, oszlop, átló, sánc. Már most itt tartunk, hiszen apró lépésekben hétről hétre megismerkedünk a sakkszabályokkal, illetve az ismeretlen szavakkal. A sakk az egy nagyon jó képességfejlesztő eszköz. Én úgy gondolom, hogy nagyon jó hatással van a gyerekek logikai, kreatív gondolkodás- fejlesztésében, de ok- okozati viszonyok feltérképezésében, önálló döntéshozatalban. Illetve a problémamegoldó képességben, tanulás, tanítás folyamatában.

A módszer kidolgozója többször is hangsúlyozta, hogy a Sakkpalotában a sakk csak a képességfejlesztés eszköze. Szinte biztos, hogy nem lesz mindegyik, a programban részt vevő alsótagozatos diákból nemzetközi sakknagymester. Nem is ez a cél. Hanem a készségek, képességek erősítése, fejlesztése. Bár a tanítónénik szerint a sakkpalotás kisdiákok nem egy esetben megfertőzték szüleiket, nagyszüleiket is, így otthon, családi körben komoly sakkcsaták zajlanak.