2022 márciusában vette kezdetét a Tisza-tó mikroregionális kutatóprojekt, amelynek célja az Árpád- és középkori településhálózat és kereskedelmi kapcsolatok pontosabb megismerése, az Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Tomajmonostora és Kunhegyes közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek és épített örökségi emlékek tanulmányozása révén. Most Tomajmonostorán nagy létszámú önkéntes csoporttal végzett kutatást a Közösségi Régészeti Osztály. A kutatás szakmai vezetője: dr. Virágos Gábor, a Nemzeti Régészeti Intézet igazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese. A kutatáson jelen volt F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, Hubai Imre, a megyei közgyűlés elnöke és Fodor Gusztáv lelkész, ötletgazda is.

- Fodor Gusztávtól megtudtuk, tulajdonképpen ő volt az ötletgazdája ennek a kutatásnak.
- 2020-ban nagyon komolyan elkezdtem foglalkozni ennek a régiónak az egyház történelmével. Ladányi Sándor professzortól, a Károli Gáspár Egyetem egyháztörténészétől tanultam meg azt, hogy ha valahova oda kerülünk lelkésznek, az első lépésben mindig fel kell fedezni, meg kell tanulni a helyi gyülekezetnek az egyház történelmét. És elkezdtem ennek a régiónak foglalkozni az egyház történelmével, felfedeztem egy bizonyos törvényszerűséget, egy szövetet, ami a korabeli az Árpád-korba nyúlik vissza, és a tomaji nemzetségnek gyakorlatilag egy ilyen spirituális lelki arculati része volt. Felfedeztem azt, hogy a korabeli Árpád-kori Abádon, Szent István volt a templomnak a védőszentje. Tiszaderzsen a kápolnának még mindig állnak a romjai, Szűz Mária volt a védőszentje. Szentimrén, Szent Imre volt a védőszent, aztán Ószentgyörgyön, Szent György lett a védőszent. Szent Imre, Igar és Örs között volt még két település, Szent Jakab és Szent Kozma Damján templomok védőszentekkel. Ezek gyakorlatilag a Szent Koronán vannak mind. Ez egy nagyon erős üzenet volt és elkezdtem ezzel foglalkozni tovább. Felfedeztem azt, hogy a Tomaj nemzetségnek a Balaton-felvidéken is voltak birtokai, s a korabeli birtokon, településeken, amiket ők alapítottak, gyakorlatilag a védőszentek ugyanazok voltak mint itt, de Felvidéken is ugyanezek a védőszentek voltak.

- Fodor Gusztáv mindezt egy tanulmányban foglalta össze, amivel megkereste a Magyar Nemzeti Múzeum régész igazgatóját dr. Virágos Gábort, aki felfigyelt erre és márciusban egy 30 fős régész, kutató, specialista csapattal lejött a régióba.
- Megvizsgálták Tomajmonostorát, Tiszaszentimrét, Szent Jakabot, Szent Kozma Damjánt, Ószentgyörgyöt és úgy gondolták, hogy indítanak egy mikrorégiós kutatási programot. Gyakorlatilag én ennek az egésznek kicsit a mozgatója, elindítója voltam, s gyakorlatilag Magyarország legnagyobb szakemberei vannak itt. A féléves program alatt már találtunk vagy 800-900 leletet, felfedeztünk három templomot, a tomaji apátságot. El lehet mondani, hogy egy nagyon hosszú útnak vagyunk az első lépéseinél, s ezek a felfedezések nagyon ígéretesek és komolyan hozzá tudunk tenni ennek az identitás vesztett régiónak a lelki, gazdasági múltjához egy nagyon komoly részt.

-F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, néprajzos szintén kezdetek óta figyeli a kutatásokat.
-Azt gondolom gyerekkorban mindenki vadász, erdész vagy régész szeretne lenni. Gyerekként érdekeltek bennünket a régmúlt dolgai, a földben rejtőző kincsek a történelem tanulságai, ez egy csodálatos dolog, hiszen láthatjuk azt, hogy a Nagykunság határának a történelme milyen gazdag volt a tatárjárás, a török dúlás előtt. Itt egy nagyon komoly településszerkezet volt templomokkal, vásártartó helyekkel, s ezek most feltárulnak itt az értő régészkezek alatt. Az elmúlt fél órában is már olyan érdekes leleteket találtak ami csodálatos, s még igazából csak a felszínen kutattak. Tehát az a helyzet, hogy csodálatos múltja van a magyarságnak, a magyar történelemnek. Itt az Alföldön mi azt gondoltuk, hogy szegényes, de nem, hanem gazdag, s ez most kicsit elénk tárul - mondta a képviselő.

- Tomajmonostora határában egy halmon állunk, egy szántóföldön, de a régészekkel beszélve itt egy templom volt a középkorban több száz évvel ezelőtt.
- Az Alföld régi építményekben gazdag termőterület volt mind gazdaságilag, mind kereskedelmileg, és ez most elénk került. Azt gondolom mindenki izgalommal várja, s ha lesz pénz, akkor csodák fognak itt feltárulni mindannyiunk számára - mondta a képviselő.

- Ma is több ritkaságot, leletet találtak - tudtuk meg dr. Virágos Gábortól.
- A domb tetején a Tomaj nemzetségnek az általuk alapított monostora volt. A Magyar Nemzeti Múzeum által végzett öt települést felölelő mikrorégiós kutatási programnak gyakorlatilag a zászlóshajó helyszínén vagyunk. Ennek a kutatásnak az a célja, hogy egyfajta országos topográfiai kutatás mintájaként szolgáljon. Öt közigazgatási területet felölelve tudunk olyan nagy adatmennyiséget elemezni minden korszakra, régészeti jelenségre vonatkoztatva, amit országosan egyelőre még részben adathiány, részben az egyébként jelentkező adatmennyiség miatt nem tudnánk. Úgyhogy ez egyfajta pilot program. Nagyon bízunk benne, hogy ennek nagyon izgalmas eredményei lesznek. Egyelőre amit látunk, az az, hogy formálódik a topográfiai sűrűsége az egyes korszakoknak, tehát Árpád-korban, Közép-Európában, egyéb régészeti korokban hol voltak azok a víz nem járta helyek, magaslatok, amelyeken az ember meg tudott telepedni, hol hozott létre településeket. Ezek milyen úthálózattal voltak összeköthetők, milyen prioritása volt az egyes helyszíneknek. Tomajmonostora mindezek közül ilyen szempontból magasan kiemelkedik, hiszen egy Árpád-kori Magyar Királyság területén található nemzetségnek a családi alapítású magánmonostoráról van szó. Megvan a temploma, geofizikai módszerekkel ezt a Nemzeti Múzeum már bemérte, tehát tudjuk lokalizálni magát az épületet. Ezt úgy kell elképzelni méretében, léptékében, kinézetében is, mint a megmaradt magyarországi románkori templomainkat. Lébényi típusú templom állt itt a dombháton, messze kiemelkedve az alföldi lapályból. Messzire hirdetve mind az egyház, mind az alapító családnak a dicsőségét. Azért találunk ilyen egészen izgalmas leleteket, mert egy apátságnak a területén járunk, különböző vereteket, bútorvereteket, könyvvereteket, érméket, kisebb-nagyobb leleteket lehet jelenleg találni.

- A cél az, hogy lehetőleg még az idén, de legkésőbb jövőre el tudják kezdeni az ásatásokat, hogy lássák a meglévő épületnek a falmagasságait, a rétegsorait, a járófelületeit és minél részletesebben rekonstruálni tudják mi állt itt egykor.
- Ritkán jut az ember el olyan helyre, ahol épp akkor találnak meg valamit, amikor ott van. Ez egy óriási öröm, s azt bizonyítja, hogy évszázadok, évezredek óta ez a terület kultúrterület, emberek lakták.
-Azt gondolom, hogy a múltunkat nem csak lehetőség, hanem kötelességünk is kutatni - jelenti ki Hubai Imre közgyűlési elnök.
-Kutatni kell azokat a pontokat, fogódzókat, amivel tisztább képet kaphatunk arról, hogy őseink milyen körülmények között, milyen társadalmi, politikai vallási, kulturális berendezkedésben élték a mindennapjaikat, hiszen ebből tudunk következtetni arra, hogy az a természetes fejlődés, amin keresztülment a Nagykunság, a tomaji térség, milyen hatást gyakorolt Jász-Nagykun-Szolnok megyére is.
- Ez az átfogó mikrorégiós program nagy valószínűséggel hosszú éveket fog igénybe venni, de már látható a településeknek az egymáshoz fűződő viszonya.

-Korábbi kapcsolatokat is feltárhatnak ezek a kutatások és akár eljuthatunk odáig, hogy hajszálpontos képet ad arról, hogy milyen időszakokban, milyen betelepülés és milyen típusú élet zajlott itt a Tisza mentén. Nemcsak Tomajmonostorán, hanem Tiszafüreden is nagyon komoly feltárások zajlanak, a Damjanich János Múzeumban olyan leletek kerültek elhelyezésre, ami bizonyítja, hogy ez a térsége az országnak az egyik gazdasági, szellemi, kulturális központja volt.