A Csokonai utcai Óvoda Galéria megnyitóján mutatkozott be ekkor beszélgettünk vele.

A helyszín és a téma is szokatlan, hiszen Nagy Tiborné óvodapedagógus, most mint alkotó van itt, aki gyerekkora óta szívesen rajzol.
- A rajzolás iránti szeretet óvodás korom óta az életem része. Már akkor nagyon szerettem ezt az elfoglaltságot. Sok esetben a baba és egyéb játék helyett a ceruzát és a rajzlapot vettem kézbe. Ez a szenvedélyem, a hivatásomhoz kapcsolódóan nem vált az öncélúvá, szeretek a gyerekek között is alkotni, rajzolgatni velük - idézi a kezdeteket Mariann óvó néni, aki számára 2019-ben vált ez a hobbi komolyabbá, ugyanis akkor a családja meglepetésként egy háromnapos rajz képzéssel ajándékozta meg.

- Debrecenben kiváló képzőművészeknél tanulhattam meg a rajzolás technikáit, azokat az újfajta látásmódokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ilyen szintre fejlődjön a rajztudásom. Nagyon szeretem, kikapcsolódást jelent számomra. Amikor leülök alkotni, megszűnik körülöttem a világ, csak a rajzlap, a ceruza és az a kép van előttem, amelyet szeretnék a papírra varázsolni.
- Mára több technikával dolgozik, s hogy épp mivel, az a hangulatától is függ.
- Ha megérint egy kép, egy látvány és késztetést érzek arra, hogy újraalkossam, akkor ezt teszem. Nagyon szeretek porpasztellezni, akrillal, akvarell festékkel dolgozni, de a fő vonal a grafika. Szeretek gyermekeket rajzolni, hiszen óvónéni vagyok. Csodálatos érzés, amikor elkezd az ember gyermek arcot rajzolni, amikor kialakítja a rajzlapon a kis szemét, orrát, arcocskáját - egy idő elteltével visszatekint a kép rám, ez az a boldog pillanat, amiért érdemes rajzolni. A legtöbb képemet őrzöm, de egyet-egyet ünnepi alkalmakkor ajándékba adok. Legutóbb akril festményt készítettem a gyermekkönyvtár részére.

- Sok plusz dolgot is kapott a festéstől.
- A lelki egyensúlyomat jobban meg tudom őrizni, hiszen ez egy olyan elmélyült kikapcsolódás, amely a heti mozgalmasabb napokat, a stresszt levezeti, illetve a kreativitás is fejlődik, hiszen ki kell találni, hogy egy témát, figurát hogyan tudunk a papírra úgy megalkotni, hogy az valósághű legyen, vagy olyannak nézzen ki, amilyennek elképzeltük.
- Technikai tudása a tanfolyam után sokat változott, ami rajzain is jól érzékelhet.
-Az első és a nemrég készült rajzaim között nagyon szembetűnő a különbség, hiszen a sok gyakorlás által a technikai fogások finomodnak, illetve nagyon sok új eszközt bevezettem, kipróbáltam. Nagyon fontosnak érzem, hogy nem szabad abbahagyni, gyakorolni, gyakorolni kell, amikor csak az ember egy kis "énidőt" el tud magának csenni a hétköznapi dolgokból. Fontos, ha valami nem úgy sikerül első alkalommal, ahogy gondoljuk, nem szabad elkeseredni, újra kell próbálni és egyre nehezebb képeket kitalálni, keresni olyan kihívásokat, amit még nem rajzoltam meg. Így jutottam arra a szintre, ahol most tartok.

Az alapokat úgy érzem már elmélyítettem, de mindig van hova fejlődni. Nagyon hosszú út áll még előttem. Vannak ötleteim, amelyeket meg is valósítok, ezek között egy önálló városi kiállítás is szerepel - árulta el Nagy Tiborné.