Kezdetben gyógynövényként termesztették és használták a tormát, amely egyéb más tulajdonságai mellett javítja az emésztést, tisztítja a légutakat, de a vérkeringést is kedvezően befolyásolja.

MÁRTON ANDREA, őstermelő:
-Húsvétkor van rá a legnagyobb kereslet, de ősszel is keresik. Ősszel a céklaszezonban, mikor szeretnék eltenni savanyúságnak a céklát, tormadarabokkal szeretik megtölteni a kis konzervet és akkor is nagyon keresik, akkor viszont még nem nagyon van. Nem szedik föl a földből, inkább november- decemberben szedik ki a földből a gazdák a tormát.

Húsvétkor viszont berobban a tormaszezon. Ezen a piacon a vásárlók kisebb darabokat, tíz-húsz dekás szeleteket vesznek.

JÁKOB GÁBOR:
-A tormát azt általában csülökhöz, vagy sonkához szokták. A kényelmesebb emberek az üvegeset viszik, viszont finomabb a hazai, amit lereszelnek, de viszont az intenzív, erős és azért kicsit óvakodnak tőle az emberek. Hát, mi általában a kolbászhoz mustárt meg tormát szoktunk adni, meg a csülökhöz.

A torma hetekig megőrzi csípős aromáját. Fogyasztása bármennyire is egészséges: kismamáknak és vesebetegségben szenvedőknek nem ajánlott túlzott mennyiséget fogyasztani belőle.

TISZEKER IRÉN:
-Húsvétkor a sonkához nagyon finom a torma, nem is lehet elképzelni anélkül. Meg én szeretem a virslit, néha főzök virslit és azzal is nagyon jó a torma. Tehát tulajdonképpen egy egészséges és mindenhez jó. Tehát lehet azt bármihez fogyasztani, mindenhez nagyon jó. De legjobban szerintem a sonkához Húsvétkor.

A Húsvétkor fel nem használt torma még hetekig megőrzi frissességét a hűtőben. Ezt követően el is ültethető, így aki kertes házban él, jövőre már a saját termesztésű tormáját reszelheti a húsvéti sonkához.