A „Mozdulj az egészségedért!” jelszóval megrendezett II. Lévai Sándor Emlék-tájfutóversenyen a sportélmény mellett a tiszteletadásé volt a főszerep. A várost átszelő futók és a ligetben kalandozó családok egy emberként mozdultak meg a helyi tájfutás alapítója előtt tisztelegve.

Az Erzsébet-liget fái között nem a csend, hanem a versenyláz és a közösségi összefogás dominált.

A rendezvény méltó emléket állított Lévai Sándornak, aki nélkül a karcagi tájfutás ma nem létezne.

A programok sorát az „Erdőkerülő” nyitotta meg, ahol a résztvevők 3 kilométeres távot teljesítettek. Itt nem a stopperóra döntött: volt, aki nordic walking botokkal, más kocogva vagy éppen kényelmes sétával, családtagjai körében gyűjtötte a métereket.

A Sámándob parkjában közben a taktika vette át a főszerepet. Míg a profi tájfutók kezdő és haladó kategóriában küzdöttek az idővel, addig a legkisebbek térképes tojáskeresésen vehettek részt.

A technológia szerelmesei sem unatkoztak: a pontvadászat során QR-kódok és okostelefonos kvízkérdések segítségével fedezték fel az erdő rejtett zugait.

A mezőny összetétele minden várakozást felülmúlt. A rajtvonalnál az ötéves alatti apróságoktól kezdve a hetvenöt éves veteránokig minden generáció képviseltette magát.

Nemcsak a szomszédos Kisújszállásról és Debrecenből, hanem Budapestről, Miskolcról, sőt még a határon túlról is érkeztek sportolók, hogy részt vegyenek a közös programon.

A befutó után a kimerültséget a vidámság váltotta fel. A célban „Terülj-terülj asztalkám” várta a versenyzőket, ahol a közös étkezés mellett kötetlen beszélgetésekkel és Lévai Sándorra való visszaemlékezéssel zárult a nap.

A rendezvény bebizonyította: a sport nemcsak fizikai teljesítmény, hanem a legnemesebb közösségépítő erő is.