hogy foglalkozik-e már a nyugdíj kérdésével egy nemleges választ fogunk kapni.Talán ez nem is annyira meglepő, hiszen őszintén megvallva nem sok 20-as éveiben járó fiatal gondol arra, hogy mit fog kezdeni az életével 40 év múlva, a munkával telt évtizedek letelte után. Ez mindig is így volt és mindig is így lesz.

Akiknek nagyon is számít az állami nyugdíj

Valószínűleg egészen más választ fogunk kapni egy középkorú vagy idős személytől vagy egy nyugdíjastól, akinek valószínűsíthetően életének nagy részét a nyugdíj témája fogja kitenni. Talán ez sem meglepő, hiszen egy nyugdíjasnak túlnyomórészt ez az egyetlen bevétele. 40 évig a fizetéséből és bérből élt, de a dolgos évek letelte után már valószínűleg csak a nyugdíj marad.

Magyarországon és összességében kijelenthető, hogy itt, Közép-Kelet-Európában, összehasonlítva a nyugati államokkal, jóval alacsonyabbak a nyugdíjak, így a magyar nyugdíjasok jóval kevesebbet tudnak költeni akár a mindennapi megélhetéshez szükséges cikkekre, akár a luxusnak mondott árucikkekre. Persze mindenkinél más, hogy mi számít alapvető árucikknek és mi számít luxusnak.

Magyarországon belül sincs egyenlőség a nyugdíjak között sem

Nem csak a nyugati államokhoz viszonyítva van különbség, hanem az országon belül is. Méghozzá nem is kevés. Talán senkinek sem kell különösebben magyarázni, hogy Magyarországon belül Budapesten keresnek a legjobban, így a fővárosban a legmagasabbak a nyugdíjak is. Ez talán mindig is így volt és mindig is így lesz kis hazánkban. Mivel a nyugdíjat az évek alatt kapott fizetésből számítják ki, így egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora a fizetésünk. Logikusan, ha hosszú évekig alacsony fizetést kapunk, akkor a nyugdíjunk is alacsony lesz és így van ez fordítva is. Ezért is lenne fontos az, hogy minél magasabb legyen a havi fizetésünk, sőt folyamatosan csak emelkedjen az évek alatt.

Például, eddig 2021-ben Magyarországon Budapesten lehetett a legtöbbet keresni, ami nettóban 330 ezer forintot jelent a KSH adatai alapján. Hazánkban a legrosszabbul a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők járnak, akik nettó 180 ezer forintnyi összeget vihetnek haza havonta. Jász-Nagykun-Szolnok megye nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, jobban mondva a középmezőny alsó részében, ugyanis ebben a megyében 2021-ben átlagosan 213 ezer forint körül kerestek az emberek.

A bérekkel párhuzamosan alakulnak a nyugdíjak is. Nem meglepő, hogy Magyarországon a legmagasabb nyugdíjakat Budapesten és Pest megyében kapják az időskorúak. 179 ezer és 156 ezer forinttal. Hasonlóan a bérekhez a legrosszabbul ismételten a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők járnak, ahol az átlagos nyugdíj mértéke több mint 134 ezer forint. Jász-Nagykun-Szolnok megye a maga 139 ezer forintos átlagos nyugdíjával bizony a sereghajtók között van, országosan az egyik legrosszabb.

Mit lehet tenni Szolnok megyében, hogy ez az összeg magasabb legyen?

Ezek bizony elszomorítóan alacsony összegek Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ilyen járandóság mellett nagyon nehezen lehet megélni a nyugdíjas korban. Ezért már időben érdemes félretenni, takarékoskodni az idős korra. Mit lehet tenni? Ezen tud segíteni számunkra a nyugdíj előtakarékosság, hogy ne legyen semmilyen problémánk a nyugdíjas éveinkre.

Alapvetően azt kell tudni a jelenlegi magyar nyugdíjrendszerről, hogy hosszútávon nem fenntartható. Ma már rengeteg cikk és tanulmány foglalkozik ezzel a témával és szinte mindegyik egybehangzóan megerősíti, hogy önmagában az állami nyugdíj pár évtized múlva már nem lesz elég. Ezért tanácsolják oly sokan, hogy öngondoskodás nélkül nem lesz megfelelő mennyiségű nyugdíjunk.

A mostani rendszer neve az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer. Ennek az a lényege, hogy a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját abból tudják finanszírozni, amit az aktív korúak befizetnek a közös kasszába. Viszont ezzel az a nagy probléma, hogy egyre kevesebb aktív korúnak kell eltartania egyre több nyugdíjast. Nem kell hozzá nagy tudomány, hogy rájöjjünk ez nem egy fenntartható rendszer.

Persze ez nem csak Magyarországon van így, hanem szinte az összes európai országban. Az emberek tovább élnek, hosszabb életük van, viszont kevesebb gyermek születik, mint amennyi szükséges lenne ahhoz, hogy fenntartható legyen a mostani rendszer.

Mit jelent a nyugdíj előtakarékosság?

A nyugdíj előtakarékosság összességében magában foglal minden olyan fajta megtakarítási formát, amivel a nyugdíjunkat tudjuk kiegészíteni. A legtöbb nyugdíj-előtakarékossági forma a nyugdíjkorhatár elérésével válik esedékessé. Ma már elérhető jó pár olyan előtakarékossági forma, amelyet az állam személyi-jövedelemadó kedvezménnyel támogat.

Jelenleg ma Magyarországon háromféle olyan öngondoskodási forma található, amelynek a célja a nyugdíj előtakarékosság. Ezek a következők:

- önkéntes nyugdíjpénztár, ami valójában egy pénztári konstrukció
- nyugdíj-előtakarékossági számla: ezt elsősorban a bankok és a befektetési szolgáltatók ajánlják
- nyugdíjbiztosítás: ez pedig egy biztosítói nyugdíj-előtakarékossági forma.

Ezek valójában gyűjtőfogalmakat jelentenek, amelyeken belül közel 100 féle lehetőség közül választhatunk. Mind a három esetében igaz, hogy az állam adójóváírással támogatja, viszont a feltételek, költségek, rugalmasság tekintetében rengeteg ajánlatból választhatunk.

Mikor melyik a leginkább ajánlott?

Az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozólag akkor ajánlott, amikor a munkáltatónk fizeti helyettünk a tagdíjat és már csak olyan 10-12 év van hátra a nyugdíjkorhatárig. A nyugdíjbiztosítás esetében inkább 13-15 év legyen hátra és annak ajánlott, aki magas hozamra számít. A nyugdíj-előtakarékossági számla esetében pedig nagyon ajánlott, hogy jártasak legyünk a befektetések terén és legyen tapasztalatunk az értékpapírokkal való kereskedésben.

Egyik sem ajánlott abban az esetben, ha már kevesebb mint 10 évünk vagy esetleg csak pár évünk van hátra a nyugdíjig, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla esetén akkor, ha nincsenek befektetési tapasztalataink vagy nem akarunk ezzel foglalkozni.

Az önkéntes nyugdíjpénztárt illetőleg a hozam attól függ, hogy milyen pénztári portfóliót választunk és gyakorlatilag a magyar gazdaság teljesítményétől a magyar állampapírok esetén. A nyugdíjbiztosításnál az eszközalapok teljesítményétől, míg a nyugdíj-előtakarékossági számlánál az értékpapír kereskedési tudásunktól.

Teljes költségmutató (TKM)

A teljes költségmutató az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozólag 0,9 és 2,5% között mozog, míg a nyugdíjbiztosításnál 1,5 és 4% közötti időtávtól és a kockázati szinttől függően. A nyugdíj-előtakarékossági számlánál pedig a vásárolt befektetési alapok költségeitől, ami nagyjából 0,2 és 4% között mozog.

Mind az önkéntes nyugdíjpénztár, mind pedig a nyugdíj-előtakarékossági számla vonatkozásában a lejárat a nyugdíjazás idejével egyezik meg, de legalább 10 évnek kell lennie, míg a nyugdíjbiztosítás esetén vagy a tényleges nyugdíjazás ideje vagy halál vagy 40%-os rokkantság és legalább 3 év.

Adókedvezmény szempontjából mind a három esetén évi 20% jár. Viszont ennek a 20%-nak a maximális értéke, ami változik. Az önkéntes esetében ez 150.000 Ft, a nyugdíjbiztosításnál már csak 130.000 Ft és a legkevesebb a nyugdíj-előtakarékosságot választóknál, egészen pontosan 100.000 Ft.

Persze ezenkívül még számos apró pici részlet van minden egyes megtakarítási formánál. A döntés meghozatala előtt érdemes mindegyiket alaposan átolvasni és ennek fényében meghozni a döntést, minél előbb, hogy annál magasabb legyen a nyugdíjunk.