Jászfényszaru 2:1-es legyőzésével már hetedik a csapat

A megyei labdarúgó bajnokság 4. fordulójában a tabella 10. helyén tanyázó karcagiak a három kör után még veretlen Jászfényszaru csapatát fogadták. Érdeklődésnek nem voltak híján a felek, hiszen a mieink szerették volna elfeledtetni szurkolóikkal a múlt heti 4:2-es rákóczifalvi vereséget, míg jászsági vendégeink a Szajol elleni bravúros pontszerzést igyekeztek meglovagolni a mai találkozón, így nem csoda, hogy legalább 100 néző előtt vette kezdetét a meccs, melynek ünnepélyes kezdőrúgását a 62. születésnapját ünneplő Simon István végezte el.

A hazaiaknak nem csak az ellenféllel, de Orosz István kiválásával is meg kellett küzdeniük, játékos-edzőnk betegség miatti távollétében szerepét a pályán Szívós Gergő, az alapvonal mellett Varga Zoltán vette át. Ennek ellenére nem kezdtük rosszul a mérkőzést, Domokos, Terjék és Kupai agilis játékkal próbáltak meg zavart okozni a szervezetten mozgó fényszarui védelemben, ám komoly helyzetet sokáig nem sikerült feljegyeznünk. Igaz, azt a vendégeknek sem, akik bár időnként jóval többet birtokolták a labdát Szívóséknál, Fekete kapujára alig voltak veszélyesek. A 20. perc környékén mint derült égből a villámcsapás, az első valamirevaló lehetőségéből megszerezte a vezetést a Karcag, miután Szívós Gergő jó 40 méteres labdáját Domokos Attila lekezelte a tizenhatoson belül, majd ballal a kapu közepébe bombázott.

A vezető gól kellő nyugalmat biztosított a csapatnak, és egy szabadrúgás után közel jártunk a másodikhoz is, de Domokos Attila keresztlécről lepattanó labdáját előbb Nagy passzából hiába lőtte be a kapuba Szőke, a játékvezető les miatt érvénytelenítette a találatot. Ez viszont nem szegte kedvét a karcagi játékosoknak, akik fineszes megmozdulásokkal, szép cselekkel és sok lövéssel kényeztették el a publikumot, ám újabb gólt a félidőben már nem sikerült szerezni.

A szünetben cseréltek a vendégek, az enerváltan mozgó Szakalit az eddig jászfényszaruiként 33 bajnokin 33 gólt szerző Héger Attila váltotta. Az egész meccsen a fényszarui csapat 12. embereként a pálya mellett dirigáló Majzik Bertalan vezetőedző szavai nyitott füleket találhattak az öltözőben, hiszen együttese támadóbb szellemben futott ki a folytatásra.

A helyzetkialakítás azért még akadozott, de pontrúgásokkal sikerült nyomást gyakorolni a Karcagra, akik foggal-körömmel őrizték előnyüket. Sőt, ha úgy adódott, még kontrázni is megpróbáltak, és milyen jól tették…! Az 56. percben jártunk, amikor Daróczi harcos labdaszerzése után Kupai Krisztiánt játszotta meg a pálya közepén, aki lerázta magáról a védőjét, és pimaszul beverte a bal alsóba a második karcagi gólt. Csapatunknak sikerült végig kézben tartani a mérkőzést, még akkor is, ha az idő múlásával egyre feszültebbé és parázsabbá vált a hangulat a pályán, amiben sajnos az igen gyengén fújó Bán János sporttárs is partner volt. Pedig néhány sárga lappal elejét lehetett volna venni a keménykedésnek, de érdekes mód akkor sem villant figyelmeztetés, amikor Serucza és Tóth Márk csörtéjéből jókora kakaskodás alakult ki a felek között. Persze azért a hangsúly még így is a futballon volt, de ahelyett, hogy egy harmadik góllal eldöntöttük volna a találkozót, a 77. percben visszajött a meccsbe a Fényszaru, amikor egy keresztlécről levágódó szabad labdát Tóth Márk az üres kapuba bólintott.

Újra felcsillant a remény vendégeink számára a pontszerzésre, de Szentannaiék nagyon fegyelmezetten és taktikusan hozták le a hátralévő időt, ellenfelünk így gyakorlatilag már nem is tudott újabb helyzetet kidolgozni Fekete kapuja előtt. Sőt, ha kicsit jobban koncentrálunk, újabb gólokat szerezhettünk volna, ám hol az utolsó passzba csúszott hiba, hol ziccerben tettük naggyá Kolláth kapust.

A játékvezető a hosszabbításban még kiállította a Kiss Sándort csúnyán lerúgó Szárazt, ám az eredmény már nem változott, a Karcag 2:1-re legyőzte Jászfényszarut.
Együttesünk minden egyes tagja szívét-lelkét kitette ma a pályára, mind a 12 Karcag mezbe öltözött játékos maximális dicséretet érdemel a produkciójáért, így nem is kérdéses, teljesen megérdemelt győzelmet aratott a csapat. Reméljük, a folytatás is hasonlóan derűs lesz.

Halmai Márton