Mikor halunk meg valójában? Amikor megáll a szívünk, vagy amikor az utolsó ember is elfelejti a nevünket? Ez a gondolatébresztő kérdés állt a Petőfi Kulturális Program legutóbbi „Kutasd a Múltad” című karcagi rendezvényének középpontjában. A Városi Csokonai Könyvtárban a Magyar Nemzeti Levéltár szakemberének, Bojtos Gábornak a segítségével az érdeklődők most nemcsak a történelemkönyvek lapjait, hanem saját családjuk és településük elfeledett múltját is megtanulhatják feltárni. A rendezvényiránt nagy volt az érdeklődés.

Domján Nagy Márta

Egyrészt a tanár úr miatt jöttem el, mert nekem ő volt a történelemtanárom. Miatta lettem történelemtanár. Másrészt érdekelt nagyon a téma, mert én is történelmet tanítok, hon- és népismeretet. Minden héten foglalkozunk a múlt kutatásával tanórai keretek közt. Sokszor kimegyünk a tanteremből is, hogy megismerjük a
hagyományokat, népünket, múltunkat. Úgyhogy érdekelt a téma, és ezért jöttünk el.

A rendezvényen elsőként Szabó Péterné a Csokonai Könyvtár munkatársa köszöntötte a megjelenteket és ismertette a három részes előadássorozat programját.

Szabó Péterné Csokonai Könyvtár munkatársa

Három előadást hallhatunk majd, amelyben levéltári munkáról, családfakutatásról is szó lesz, és levéltári kutatásokról is. A Magyar Nemzeti Levéltár az egyik legtöbb forrást, adatot őrző közgyűjtemény hazánkban. Az intézmény olyan jelentős információforrás birtokában van, hogy segítségével a múlt különféle szempontú és célú megismerése minden állampolgár számára, akár részletekbe menően is
lehetséges. E lehetőség akkor vehető igénybe hatékonyan, ha az érdeklődő eligazodik az őrzőintézményben, ha tudja, mit, hol és hogyan érdemes keresnie. A Magyar Nemzeti Levéltár egyre több digitális tartalmat is elérhetővé tesz, ezért az adatbázisok átgondolt, logikus ismertetése és használatuk bemutatása nagyban segítheti a jövendő és a jelen kutatóinak munkáját. Hogy mire jó egy levéltár,
hogy hogyan igazodhatunk el a levéltárakban őrzött sok és sokféle irat között, mihez férhetnek hozzá interneten, milyen forrásokat és adatbázisokat érdemes használni családtörténet-kutatáshoz, mitn tudhatunk meg a településünkről az adatbázisokból – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk majd most választ Dr. Bojtos Gábortól.

Dr. Bojtos Gábor előadó Zilahy Lajos híres novelláján keresztül mutatta be, milyen könnyen kopik ki az ember a történelemből. Kovács János asztalossegéd példáján láthattuk: ha elégnek az anyakönyvek és eltűnnek a sírfeliratok, csak a levéltárak mélyén rejtőző apró iratfoszlányok menthetik meg a nevet a teljes feledéstől.

Dr. Bojtos Gábor előadó

Itt van egy olyan név, ami ezer van Karcagon. Zilahy is azért írta meg, vagy azért ezt a nevet választotta, mert azt szeretné bemutatni, hogy mi lesz velünk halálunk után. Ugye az eredeti cím is ez lenne, hogy „Mikor halt meg Kovács János?”. Ugye ez az eredeti novella története és már látjuk, hogy mit hagyunk magunk után. Gyorsan szeretném összefoglalni, ezt a rövid novellát. Ugye arról szól, hogy 35-36 éves korában meghalt Kovács János asztalossegéd. Mi marad utána? Nem nősült meg. Van egy testvére, aki hamarosan meghal. Ugye a szülei már nem élnek. Albérletben lakik, van egy főbérlője, aki szintén nemsokára meghal. Lassan elkezd kikopni Kovács János a történelemből. Ki az, aki a halála után emlékszik rá? Zilahy végigveszi ezeket a pontokat, hogy mi marad a Kovács János után.
Elmondja azt, hogy leég az a parókia, ahol az anyakönyvét őrizték. 1900-ban nagyon-nagyon hideg tél volt és egy csavargó megy a temetőbe kihúzza a fejfáját a Kovács Jánosnak. A temetőből eltűnik Kovács János. Akkor ki az, aki még emlékezhet rá? Leír egy katonatörténetet és leírja azt, hogy Kovács Jánosnak a neve utoljára akkor kerül elő a történelemben, amikor egy kocsmában jönnek össze már 50-60 éves emberek. Akkor próbálják visszaidézni, hogy emlékeznek arra a vicces történetre, amikor az egyik katonának be kellett a kályhába kiabálni valamit. Próbálják a nevét, hogy hogy is hívták, még akkor előkerül Kovács János. Utoljára ekkor kerül elő a neve, az arca pedig akkor, amikor egy nő az utolsó napjait és utolsó óráit éli a kórházban és visszaemlékszik a saját életére. Zilahy nagyonszép költői képpel azt írja, eszébe jut ennek a nőnek, hogy egy tavaszi
éjszakán ki volt az, aki lányból asszonnyá tette. Nagyon szépen írja le, de a neve már nem jut eszébe, csak az arca.

A szakemberek szerint ma már könnyebb a dolgunk, mint valaha: a Magyar Nemzeti Levéltár hatalmas digitális adatbázisokat tesz elérhetővé, így a családfakutatás akár otthonról, a számítógép elől is elkezdhető. A karcagi sorozat következő alkalmain a helyi iratok és a gyakorlati keresési módszerek kerülnek majd terítékre.