amelynek megszületésében elévülhetetlen érdemei vannak doktor Pintér Zoltán Árpád karcagi történésznek.

Közéleti szerepek és politikai életpályák a két világháború közötti Magyarországon- ezzel a címmel megjelent tanulmánykötet ünnepélyes bemutatójának adott otthont a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ. Ugyanezzel a címmel rendeztek tavaly ősszel Karcagon egy történelemtudományi konferenciát, ennek a tanácskozásnak a tanulmányai kerültek most a nagyközönség elé.

DR. PINTÉR ZOLTÁN ÁRPÁD, történész- történelemtanár:
- Ugye a két világháború közötti Magyarország gyakorlatilag egy első világháborús összeomláson, több politikai rendszerváltáson: az őszirózsás, a Tanácsköztársaság rendszerváltásán, az ellenforradalmi rendszer kiépülésén és végül a trianoni békén is átesett ország volt, amely gazdaságilag tönkrement ezen terhek alatt, politikailag meghasonlott, egy teljesen új politikai elitnek kellett kiemelkednie a régi romjain, és tulajdonképpen útját kereste a két világháború között Európában úgy, hogy a korábbi partneri- szövetségi kapcsolatai teljes mértékben megszűntek, nyilvánvalóan ez rengeteg impulzust adott az akkori politikai elitnek, rengeteg impulzust adott az akkori társadalomnak is és nagyon érdekes életutak kialakulásához vezetett. Tulajdonképpen ezen életutak kutatása volt a konferencia és a tanulmánykötet megjelenésének is oka, apropója.

A magyar közgondolkodásban csak Horthy- korszakként rögzült bő két és fél évtized- bár önmagában nem tekinthető hosszú történelmi korszaknak, az egyik „legsűrűbb” időszaka volt a huszadik század magyar történelmének.

F. KOVÁCS SÁNDOR, országgyűlési képviselő, Fidesz- KDNP:
- Betekinthetünk múltunkba, s abba a múltba, amely nagyon közel van hozzánk. Hiszen dédnagyapáink, dédnagyanyáink kora, amely itt van talán a mindennapokban, itt van Karcag utcáin, itt van a Kárpát- medencében, itt van Magyarországon. A két világháború közötti időszak, amely azt gondoljuk, hogy nagyon távoli.

Nagyhatalmak közti lavírozás, a Bethlen- konszolidációként ismert gazdasági stabilitás, elemiiskola- programok ugyanúgy jellemzik ezt a korszakot, mint például a magyar filmipar aranykora.

BARTA RÓBERT, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének igazgatója:
- Nyilván a nagypolitika bizonyos szintjei nagyon alaposan feldolgozottak, vagy a politikai első vonalában szereplő figurák életpályája, szerepe, megítélése nagyjából rendben van, ugyanakkor ezt nem lehet elmondani a közéleti szerepet vállalók középső és alsó szintjéről, tehát a kisebb vidéki városok, vagy a vármegyék szintjéről, itt nagyon sok még a kutatnivaló. És én azt hiszem, hogy egy picit a magyar történettudomány- köszönhető a fiatalabb nemzedéknek- elindult abba az irányba, hogy ne csak fehéren és feketén lássa ezeket a korszakokat, hanem abba a történetbe helyezze, hogy milyen lehetőségei voltak az országnak, ezekkel a lehetőségekkel hogyan élt, mennyire tudta kiaknázni azt a kevés mozgásteret, ami egy ilyen kis országnak, egy ilyen viszonylag gyenge gazdaságnak adatott egy ilyen világháború előtt és alatti időszakban.

Ebben az időszakban „tértek vissza” a trianoni békeszerződéssel elszakított országrészek, viszont ugyancsak ebben a korszakban léptek életbe a zsidótörvények.

DR. FAZEKAS SÁNDOR, Országgyűlés alelnöke:
- Mutatja azt, hogy Trianon után Magyarország, a magyarság hogyan képes talpra állni. És ezen belül azt is megmutatja történéseken, életrajzokon, életpályákon keresztül, hogy Karcag városa milyen élénk, pezsgő élettel dicsekedhetett akkor és Karcagnak is talpra kellett állni a vesztes háború, a kommün, a román megszállás, a gazdasági világválság és hát legfőképpen Trianon után. Tehát olyan traumák érték az országot, amit ma el sem tudunk képzelni.

A világ, azon belül pedig a radikális változásokat megélő Európa- benne a magához térni akaró Magyarország zajos évtizedei az olyan mezővárosokra is erősen hatottak, mint amilyen Karcag volt abban az időben.

SZEPESI TIBOR, polgármester:
- Valóban emlékezni kell azokra az eseményekre, amelyek Karcag történetét, Karcag történelmét meghatározták. Ezek az események- és itt nyilván a könyv a két világháború közötti eseményekről szól- csupa olyan dolgot feszeget, amelyről egy hétköznapi ember tanulmányai során nem valószínű, hogy tud, legalábbis nem ilyen mély és átfogó részleteiben. Úgyhogy azt gondolom, hogy egy nagyszerű adalék azoknak, akiket érdekel ez a része Karcag történetének, másrészt pedig én azt gondolom, hogy az utókornak egy nagyon jó lenyomat arról, hogy mit gondoltunk mi ebben az évszázadban az elmúlt évszázad történéseiről.

A könyvet nem csak azok forgathatják haszonnal, akik kíváncsiak a Horthy- korszak közéleti szereplőire, hanem azok is, akik gazdagítani szeretnék helytörténeti ismereteiket. Információhoz jutni arról, hogy mennyire volt könnyű, vagy nehéz a két világháború között létezni, karriert építeni Magyarországon, illetve ennek milyen máig tartó hatásai vannak akár az ország gazdasági életére, akár a magyar közgondolkodásra nézve.