Kigyúltak az őrtüzek. Október utolsó vasárnapján valamennyi székely településen, de az anyaországban is számtalan község- város gyújtotta meg a székely autonómiatörekvéseket jelképező őrtüzet. Karcag az elsők között csatlakozott a Székely Nemzeti Tanács 2015-ös felhívásához, természetesen idén is tüzet raktak a Bengecsegi Kilátónál.

A húsz évvel ezelőtt alakult Székely Nemzeti Tanács nyolc évvel ezelőtt Háromszék legmagasabb pontján, az 1777 méter magas Lakóca- csúcson gyújtotta meg először a székely őrtüzet. A cél az volt, hogy Székelyföld mintegy hétszázötven kilométer hosszúságú határvonalán kilométerenkét gyúljanak őrtüzek, amelyek a székely autonómiatörekvéseket jelképezik.

HUBAI IMRE, a vármegyei közgyűlés elnöke: Nem csak azért fontos ez az alkalom, hogy megemlékezzünk a székely autonómiáról, annak a törekvésnek a fontosságáról, hogy nekünk, magyaroknak milyen fontos az, hogy a trianoni békediktátum után a határainkon kívül rekedt nemzettestvéreinknek a jogai azok teljeskörűek legyenek. Nem csak azért fontos, mert el sem tudjuk képzelni, milyen nehéz lehet az elmúlt mintegy százhárom esztendőben azoknak, akik őrzik a magyarságukat, őrzik a nemzethez való tartozásukat és az anyanemzet részéről bizony nem mindig kaptak megfelelő támogatást. De az őrtűzgyújtással kifejezzük, hogy az autonómiatörekvések a magyar nemzeti kisebbségeknek is fontosak, az egész Európai Unióban, de különösen ott, ahol a világban magyarok élnek és ezek a kisebbségek, a magyar kisebbség is összetart egymással és más nemzeti kisebbségeknek a jogaiért is ugyanúgy küzdenek.

Országszerte, de határon túli településeken is sokan gyűltek össze, hogy megrakják, majd őrizzék a székely autonómia tüzét. A Karcagi Nagykun Gazdakör a kezdetektől az őrtűz- kezdeményezés mellé állt, és a Székely Nemzeti Tanács ajánlásának megfelelően idén is október utolsó vasárnapján máglyát rakott a Bengecsegi Kilátónál.

Hubai Imre Csaba: Ezért vagyunk mi együtt most. Azért, hogy együtt gondolkodjunk, együtt imádkozzunk, őrtüzet gyújtsunk, hogy a száznegyvenhárom székely önkormányzat vágya, azaz, hogy közigazgatási egységbe tartozzon, kulturális autonómiában élhessen, megvalósuljon.

A hivatalos román politikai- legyen bármilyen összetételű is a bukaresti kormányzat- sorozatban lesöpri az asztalról a székely autonómiára vonatkozó javaslatokat. A román közvélemény több mint hetven százaléka rossznak tartja, hogy a tömbmagyarság önrendelkezési régióban éljen. Viszont a román lakosság kicsivel több, mint hét százaléka véli úgy, hogy a székely autonómia jó dolog: nem sértené Románia területi egységét.