Egyre kevesebben szánnak időt, energiát és pénzt arra, hogy maguk készítsék el a jellegzetes karácsonyi süteményt. A pékségekben pedig ezért is nagy a sürgés- forgás.

Ebben a kenderesi pékségben már beindult a bejgli- szezon. Ötvenesével készül a mákos és a diós tekercs.

Tradicionális magyar karácsonyi süteménynek gondoljuk, miközben a bejgli a lengyelországi Sziléziából származik, ahol a tizennegyedik század óta készítenek mákos és diós patkót. Magyarországra német közvetítéssel jutott el, a tizenkilencedik század eleje óta viszont a karácsonyi asztal elmaradhatatlan része.

TÓTH RÓBERT, pékmester:
- Először is bedagasztom a tésztát, jó margarinos tészta, tejpor, cukor, tojáspor, jó gazdagon. A töltelék is fontos nagyon, hogy jófajta minőségű legyen, általában ez a lényeg a bejglinek, hogy benne legyen az anyag. Így lesz finom, meg tartós.

A dagasztástól a száradásig négy óra alatt készül el a bejgli. Továbbra is a mákos és a diós a legnépszerűbb, de létezik aszalt szilvás, gesztenyés, meggyes- mákos változata is.

Mint mindennek, így a bejglinek is felment az ára, hiszen az alapanyagok is többe kerülnek, mint tavaly. A bejglivásárlók tíz százalékos drágulással számolhatnak. Az áremelkedés azonban nem

tartja vissza a vásárlókat attól, hogy- ha maguk szeretnék elkészíteni a bejglit- ne vásárolnák meg a mákot, vagy a diót.

TÓTHNÉ NAGY ILONA, üzletvezető:
- Hát, kelendő. Sokkal többet eladunk, mint hétköznapokban. Mind a kettőből. A mákból is, meg a dióból is. Darált dió van nálunk.

A keresztény hagyomány szerint a mák a bőség jelképe, a lengyel nép hiedelemvilága szerint, aki Szenteste mákos bejglit fogyaszt, annak boldogságban lesz része. A hajadonok pedig gyorsan találnak férjet maguknak, ha esznek ebből a süteményből.