Egyre többen teszik fel ezeket a kérdéseket, a családfakutatás pedig valóságos reneszánszát éli hazánkban. Karcagon, a Városi Könyvtárban egy rendkívül sikeres előadás-sorozat zárult a Petőfi Kulturális Program keretében.

Már a harmadik, egyben befejező előadáshoz érkezett a „Kutasd a múltad!”elnevezésű programsorozat Karcagon. Az első két, hatvanperces alapozó előadás után a mostani alkalom már egy mélyebb, kilencvenperces interaktív műhelymunkát kínált az egybegyűlteknek.

Dr. Bojtos Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltár főlevéltárosa
„Ha ismerem a családom történetét, a településem történetét, akkor lehetne egy kicsit tágabban... hogy miért nem ismered a magyar történetet? Azért, mert a saját családod történetét nem ismered, vagy arról fogalmad nincs. Szerintem ez egy nagyon-nagyon szép lezárás...

A főlevéltáros humoros példákkal hűtötte le a hamis illúziókat is. Bemutatta a híres Dugovics Titusz legendáját, akiről a modern kutatások kiderítették: valójában nem is létezett. Alakját csupán egy 19. századi kisnemes, Dugovics Imre találta ki és hamisított hozzá okleveleket, hogy saját nemesi származását igazolja. De beszélt a száz évvel ezelőtti Gombár Tivadar esetéről is, aki pénzügyi honoráriummal próbálta „motiválni” a levéltárost, hogy az mindenáron találja meg az ősök papírjait.

Dr. Bojtos Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltár főlevéltárosa
„Nálunk van egy ilyen feljegyzés a Gombár Tivadar nemesi származásáról... És ami ugye a legszebb az egészben, a motivációs tényező, az itt jön: Ha ezeket a levéltáros úrnak sikerül megszerezni, akkor nem fogok fukarkodni a honoráriummal. Ez mindig egy nagyon fontos... Ugye egy probléma van, hogy a levéltárosok most már biztos nem honoráriumért dolgoznak.”

A kutatás ma már sokkal átláthatóbb, hiszen a Magyar Nemzeti Levéltár egyre több digitális adatbázist tesz ingyenesen elérhetővé az interneten. A résztvevők azonnal gyakorlati tanácsokat kaptak arra, hogyan induljanak el a születési, házassági és halotti bejegyzések sűrűjében.

Koszna Anita
„Fantasztikus volt az előadó. Rettenetesen élvezetesen, rengeteg példával, karcagi példával vagy környékbeli példával színesítette az előadást. Nekem ez nagyon-nagyon sokat jelent, merthogy én elkezdtem foglalkozni a családom kutatásával, és nagyon kevés az az anyag, amiből el tud indulni az ember. És nagyon sok segítséget kaptam, illetve lelki támogatást is.”

A karcagi programsorozat megadta azt a bizonyos végső kezdőlökést, amire a helyi kutatóknak szükségük volt ahhoz, hogy szembenézzenek a múlt homályos foltjaival.

Nagy Tibor
„Ez közelítette meg legjobban a helytörténeti témát. Amit én itt nagyon röviden kiemelnék, az az, hogy az előadás elején elhangzott, hogy a szüleinknek... érdemes lenni, tehát hogy a sírköveken érdemes feltüntetni a születési dátumot és a halálozási dátumot a névvel együtt, illetve egy gyászjelentésen érdemes megjelentetni a fontosabb hozzátartozókat is.”

Ahogy a főlevéltáros előadásából is hallhattuk, a családfakutatás sokszor felér egy izgalmas nyomozással, ahol a legendák mögött felsejlik a valóság. Az online adatbázisok és a levéltárak kapui mindenki előtt nyitva állnak. Ha Önök is kedvet kaptak, hogy kiderítsék, kik voltak az elődeik, ne habozzanak elindulni a múlt ösvényein.