Hősök Napjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy „nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni.” Az ünnepet a második világháború követően a kommunista diktatúra eltüntette eltűnt a naptárból, majd a rendszerváltozást követően került ismét vissza a köztudatba.

Pintér Zoltán Árpád önkormányzati képviselő:
-Most már jóval több, mint száz éve, hogy az első világháborúban Európa-szerte a hadviselő felek tapasztalták azt, hogy a korábbi háborúkhoz, korábbi hadműveleti eseményekhez képest nagyságrendileg több, sok százezres hősi halott állománnyal rendelkeztek a világháborús hadviselő felek. 1917-ben egyébként nemcsak Magyarországon, vagy nemcsak az akkori Osztrák Magyar Monarchiában, hanem más országokban is, de nálunk, az Osztrák Magyar Monarchiában és azon belül a Magyar Királyságban 1917-ben az akkori kétkamarás országgyűlés törvényt alkotott róla az 1917. évi, ha jól emlékszem, 8. számú törvény ez, amely tulajdonképpen a még véget nem ért harcok tükrében ugyan, de a már tényleg több százezer fősre dagadt hősi halottak számára kívánt méltó emléket állítani a világháborús harcok közepette.

dr. Pintér Zoltán Árpád képviselő úr riporterünknek elmondta, hogy a világháborús politikai összeomlás, majd az ezt kísérő válságidőszak során tulajdonképpen ennek a kezdeményezésnek a tovább folytatása elmaradt.

dr. Pintér Zoltán Árpád önkormányzati képviselő
-Éppen száz évvel ezelőtt, 1924-ben, az 1924. évi 14-es törvény kiadásával az akkori, egyébként már számozva második számú alkotott törvényt, amely megerősítette a korábbi kezdeményezést a Magyar Hősök Emlékünnepéről. Ez tulajdonképpen május utolsó vasárnapjára tette a megemlékezést és országszerte felhívta arra a különböző helyhatóságok, testületek, hagyományőrző társaságok figyelmét, hogy illő lenne méltó emléket állítani a nagy háborúban elesett hősök emlékére. Sajnos a második világháború után az állam szocialista fordulattal ez az emlékünnep tiltottá vált, tehát nem lehetett megemlékezni a két világháborúban harcoló katonáinkról, hősi halottainkról, azokról, akik a legnagyobb kincsüket, életüket áldozták a háború során, és majd a rendszerváltás után, pontosabban egy tizenéves távlatban éledezett fel a remény újra, hogy ez emlékünneppé válhat, és napjainkra ismét a magyar hősök emlékünnepeként emlékezünk május utolsó vasárnapjára, az elesett katonahősökre.

A Hősök Napja alkalmából az emlékünnepen a Karcag Városi
Önkormányzat képviseletében Szepesi Tibor polgármester, Gyurcsek János alpolgármester, Rózsa Sándor jegyző és dr. Pintér Zoltán Árpád önkormányzati képviselő helyezte el az emlékezés koszorúját az I. és II. világháborús, valamint a levente emlékműnél.