Pedig nem így kellene lennie, és nagyon is megéri már ideje korán gondoskodnunk a nyugdíjas éveinkről.

Nyugdíjba vonulni nem egyenlő az öregséggel

A nyugdíj szó hallatán szinte mindenki arra gondol, hogy az egyet jelent az öregséggel, azzal az időszakkal, amikor már az ember túl gyenge ahhoz, hogy dolgozzon. Pedig ez egyáltalán nincs így. Ha csak megnézzük nemzetközi szinten és munkakörönként a nyugdíjazás lényegét, akkor látható, hogy sokszor egyáltalán nincs az idős korhoz kötve. Nézzük például a katonákat és a rendőröket. Náluk országonként eltérő a nyugdíjba vonulás ideje, ahogyan például a férfiak és a nők esetében is. Ám az általános nyugdíjjal is ez a helyzet. Van, ahol nem 65 év a nyugdíjazás ideje, mint nálunk, hanem ettől kevesebb. Vagyis a nyugdíj igazából nem szó szoros értelmében a korhoz köthető kizárólag, hanem egy olyan kort jelöl, ahonnan az állam nekünk fog folyósítani azért cserébe, amiért korábban mi folyósítottunk neki. Ez a munkánk után járó fizetések adójából vonódott le természetesen. Aztán érdemes számolni az önkéntes „nyugdíjba vonulókkal”, például a FIRE mozgalom híveivel, akik már 35 éves korukra szeretnék megvalósítani azt, hogy egyszerűen ne dolgozzanak, csak a megtakarításaikból éljenek. A nyugdíj lényege pedig pontosan ez: nem kell dolgoznunk feltétlen a megélhetésünket, hanem a megtakarításunkból élünk. Ráadásul érdemes a mostani és az egyéni biológiai kort is alaposabban szemügyre vennünk. Pár évtizede például egy 65 éves ember már nagyon öregnek számított, manapság pedig már inkább a középkorú megnevezést használhatjuk rájuk. A mai 65 évesek a fejlődő egészségügy és az egészségtudatosabb életvitel miatt évtizedeket letagadhatnak a korukból. Különféle tanulmányok pedig azt mutatják előre, hogy ez a fiatalabb generációkkal egyre inkább így is lesz. Például egy mai harmincas 65 éves korára valószínű elérheti azt, hogy egy fitt 45 éves erejével, és biológiai életkorával rendelkezzen. Ha pedig még rendszeresen mozog, és egészségesen is étkezik hozzá, akkor a határ a nagyon is fiatalos nyugdíjasok felé mutat. Félni kell tehát az öregedéstől manapság? Egyáltalán nem. A nyugdíj inkább egy gondtalan korszak kezdete lehet, ami ugyanúgy hosszú és egészséges évtizedeket adhat, mint a huszonéves korunk. Ha pedig megtámogatjuk a megfelelő megtakarítással, még inkább élvezetes és boldog nyugdíjas évtizedekre számíthatunk. Milyen nyugdíj jellegű megtakarítással élhetünk tehát?

A három legjobb választás, ha tényleg jól szeretnénk élni a nyugdíjas éveinkben is

Hazánkban többféle nyugdíj előtakarékossági lehetőség közül választhatunk, amelyeket az állam is támogat. A támogatás azt jelenti, hogy a megtakarításunkhoz az állam 20 százalék adójóváírást ad minden évben. Mit is takar ez a lehetőség? Munkavállalóként a fizetésünkből adóznak felénk az állam felé, aminek jelentős részét a személyi jövedelem adó teszi ki többek között. Amikor viszont nyugdíj megtakarítást indítunk, akkor az állam ebből a befizetett adóból évi 20 százalékot jóváír, amit nem kézhez kapunk, hanem majd többletként jelenik meg a megtakarítási számlánkon. Az ilyen adójóváírás maximum évi 150 000 forintig érvényes. Vagyis hiába lehetne több az a 20 százalék, maximum ennyi az az évi adójóváírás, amit az állam támogat. Azonban ha belegondolunk, ez még így is rendkívüli, hiszen egy több évtizede megkötött és fizetett nyugdíj előtakarékosság esetén milliós adójóváírás keletkezik. Már pedig ha időben szeretnénk gondoskodni a jó nyugdíjunkról, akkor nem érdemes évtizedeket várni a megkötésével. Az állami nyugdíjra kizárólag alapozni nem érdemes, hiszen az az átlagos keresetünknél legalább negyven százalékkal kevesebb lesz. Ha szeretnénk a nyugdíjas éveinkre is a megszokott színvonalon – vagy még jobban – élni, akkor mindenképp a három államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági megoldás egyikével érdemes élnünk. Melyek ezek? A legismertebb és legrégibb az önkéntes magánnyugdíj pénztár, amely nem csak a nyugdíjas éveinket teheti kellemesebbé, hanem tíz évnyi pénztári tagság után még aktív dolgozó időszakunkban is vehetünk ki a hozamokból. Az önkéntes nyugdíjpénztárak típusaiból többféle van, amelyekhez szabadon csatlakozhatunk, és mindben többféle portfólió közül választhatunk. A portfóliók tartalmazzák azokat a befektetési eszközöket, amelyek által kiegyensúlyozott, közepes vagy magas kockázatúba sorolnak egy befektetést. A magas kockázat természetesen nagyobb hozammal és ezzel együtt több nyugdíjjal is jár, viszont nem garantált, hogy minden évben jó nyereségünk lesz. A nyugdíjpénztár bárki számára szabadon elérhető, és rendkívül alacsony a fenntartása, amit akár a saját munkahelyünk is állhat helyettünk. Ezért az egyik legnépszerűbb befektetési formának számít. Hasonlóan népszerű, ám modernebb megoldás a nyugdíjbiztosítás, amelyhez szintén jár az adójóváírás. Ez a biztosítási forma egy klasszikus életbiztosítás, és egy nyugdíj előtakarékossági konstrukció kombinációját jelenti. Vagyis ugyanúgy biztosít minket, mint egy sima életbiztosítás – halálozásunk után folyósít a kedvezményezettnek. Ugyanakkor segít megtakarítani és növelni a megtakarításunkat a nyugdíjas éveinkre. Jó hozamokat ad, ám az első években valamivel nagyobb a fenntartása, mint a nyugdíj pénztárnak. Előnye tehát a magas hozam, hátránya viszont az, hogy nem lehet belőle nyugdíjazásunk előtt kivenni semmilyen összeget. Ahhoz a biztosítást fel kell bontani, ami pedig néha még az állam felé is fizetési kötelezettséggel jár. A harmadik opció a NYESZ, azaz nyugdíj előtakarékossági számla. Ezt azoknak érdemes választani, akik otthonosan mozognak a pénzügyek világában, hiszen itt mi adunk-veszünk részvényeket, állampapírokat és mi vagyunk azok, akik megforgatják a saját befektetéseiket. Vagyis ebben az esetben pusztán csak egy megtakarítási felületet – számlát – kapunk, amelyen a saját pénzügyi szakemberünk lehetünk. Előnye a szabadság, hiszen a befizetés mértékét is mi határozzuk meg – vagyis nagyon olcsó a fenntartása. Hátránya, hogy érteni kell hozzá és folyamatosan foglalkozni vele.