A magyarországi gyűlölet-bűncselekményeket elkövető csoportok egyszerűen visszaélnek széleskörű szabadságjogukkal, és ez ellen a politikai elit és a magyar a jogrendszer nem lép fel megfelelő mértékben - állítja az Athena Intézet vezetője.

Magyarországon a kiemelkedően erőszakos gyűlölet-bűncselekményeket jellemzően szervezett csoportok követik el - jelentette ki a Gyűlölet-bűncselekmények a jog és társadalom szempontjából című műhelybeszélgetésen az Athena Intézet Igazgatója. Domina Kristóf szerint a jelenség két szempontból is kockázatos: mindennek van egy nemzetbiztonsági rizikója és egy politikai vetülete is. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az országban extrémista csoportok gyakorolnak nyomást a parlamentbe bekerült szélsőjobboldali, majd közvetetten a többi pártra.

Az intézetvezető úgy látja: a magyar politikai elit az elmúlt 20 évben nem tette meg a szükséges lépéseket a jelenség társadalmi hatásainak csökkentése érdekében. "A politikai versengés mindennapjaiban az ország felelősségteljes irányítása sokszor háttérbe szorul, a nagyobb pártok hajlamosak kerülni a kérdést és olykor kivárnak egészen addig, amíg nem ég a ház" - jelentette ki Domina Kristóf.

A szerdán rendezett budapesti tanácskozáson az alapító igazgató annak is hangot adott, miszerint a magyar jogrendszer nem feltétlenül tud a gyűlölet-bűncselekmények tekintetében mindig érvényt szerezni a jognak. Egyszerűen vannak olyan passzusok, amelyeket nem lehet alkalmazni. A gyűlöletkeltésre szakosodott csoportok valójában visszaélnek a demokratikus berendezkedésekben biztosított széleskörű szabadságjogokkal, maximálisan bejátsszák a rendelkezésükre álló teret. Domina Kristóf kijelentette: "amikor az állam nem tudja betartatni saját büntetőjogi rendelkezéseit, ezzel csökkenti a legitimációját és alapot teremthet arra, hogy extrémista csoportok különböző akciókat indítsanak".

A szakember meglátása szerint az igazságszolgáltatásnak van egy társadalmi attitűdöket formáló, bűnmegelőző, elrettentő szerepe is. Ennek a jelenlegi bírósági rendszer nem felel meg - közölte, majd megemlítette a romákat ért sorozatgyilkosság feltételezett elkövetőinek perét, amely már tavaly márciusban elindult és Domina Kristóf szerint a "média mára már elhagyta az ügyet, nincs semmilyen szemléletformáló ereje". Mindez a nyugati társadalmakban sokkal tudatosabban és hatásosabban működne, de ott a demokratikus intézmények szilárdsága és a hagyományok más környezetet teremtenek.

Az Athena Intézet adatai szerint a 2011-ben Magyarországon ismertté vált gyűlölet-bűncselekmények 55 százalékát rasszizmus, 24 százalékát antiszemitizmus és 10 százalékát a homofóbia motiválta. Az esetek 14 százaléka személyi sérüléssel is járt. A bűncselekmények 31 százalékát Budapesten, 7 százalékát valamely megyeszékhelyen, míg 55 százalékát vidéki kistelepüléseken követték el. A feltárt incidensek 72 százaléka személyek, míg további 28 százaléka vandalizmus vagy tulajdon ellen irányult.