További csavar a felmerült kérdésben, ha azt a vételi szándéknyilatkozattal kapcsolatban kell megválaszolni.

A felmerülő összetett jogi fogalmak tisztázása jogi szakértelmet igényel. Ebben lehet segítségére, a Bacskó Ügyvédi Iroda, ahol ingatlanjogban jártas szakjogászok állnak a rendelkezésére.

A foglaló és előleg kérdésének tisztázásához, először a vételi szándéknyilatkozat fogalmának áttekintése szükséges. Vételi szándéknyilatkozatról akkor hallhatunk, ha az ingatlant ingatlanközvetítő kínálja eladásra. Ilyen esetben az érdeklődő vételi szándéknyilatkozat aláírásával tesz vételi ajánlatot az ingatlan megvásárlására. Amennyiben az eladó a vételi ajánlatot elfogadja, a felek között létrejön az adásvételi szerződés.

A vételi szándéknyilatkozat megtételét az ingatlanosok általában feltételhez kötik. Az érdeklődő érvényes ajánlattételének feltételévé teszik, hogy ajánlati biztostékot adjanak át az ingatlanos részére letéti megőrzésre az adásvételi szerződés megkötéséig.

Fontos a vételi szándéknyilatkozatban tisztázni, hogy az átadott ajánlati biztosték előleg vagy foglaló? A két jogintézmény közötti különbség a szerződés meghiúsulása esetén mutatkozik meg. Az előleg minden esetben visszajár az eladó részére, függetlenül attól, hogy a szerződés miért szűnt meg. Az átadott foglalót azonban a szerződés meghiúsulásáért felelős vevő elveszíti. Ha pedig az eladó hibájából nem teljesül a szerződés, akkor a részére fizetett foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. Ha ez az ajánlati biztosíték elnevezéséből nem derül ki egyértelműen, akkor a vételi szándéknyilatkozat szövegében ezt mindenképpen érdemes részletesen körülírni.