A Kossuth-díjas névadó munkái mellett a másik kiállító teremben négy Kántor-tanítvány: Sz. Nagy István, F. Szabó Mihály, Kovács László és Szűcs Imre munkái láthatóak. S hogyan kezdett korongozni ifj. Sz. Nagy István - erről beszélgettünk vele.
Mint megtudtuk, Kántor Sándor fazekas műhelyében, ahol egykoron édesapja is tanulta a szakmát, négy évesen már ő szedte ki az agyag- forgácsot a korong alól. Így kezdődött Sz. Nagy István fazekassága, akinek most, felnőtt fejjel olyan dolgok jutnak eszébe, amiket gyermekkorában látott apjától.
Tudását a Fazekasházban a korongozó gyerekeknek szeretné továbbadni. Élénken élnek benne apja mozdulatai, ahogy korongozott, írókázott, s az égetés várva várt pillanatai.

Az első szakmája autószerelő, a katonaság után beállt inasnak a mezőtúri Badár Balázs Emlékházban lévő műhelybe, ahol 19. századi berendezésen tanult, ahogy annak idején a fazekas inasok.

A Közép-Tisza-vidéki, a Felső-Tisza-vidéki kerámiák rekonstrukcióját végző Kántor Sándor életművét viszi tovább Sz. Nagy István is. A karcolt kerámia, a tiszafüredi és a mezőcsáti áll szívéhez legközelebb. A színeket is adottak, de próbálok egyre sűrűbben ólommentes mázakat használni fazekasként, aki a Kántor Sándor Fazekasházban teremőrként feladata a tárlatvezetés és a fazekasság élő hagyományának a bemutatása egész évben, előzetes bejelentkezés alapján csoportok is kipróbálhatják a korongozást.