Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a hűvös idő beköszöntével rengetegen hívják a kéményseprőket. Azonban ha előre gondolunk erre, azzal sok időt megspórolhatunk.

Amíg jó idő van, kevésbé leterheltek a kéményseprők, ezért ha már most kihívjuk őket, akkor jóval rövidebb időn belül el tudják végezni az ellenőrzést, mint az őszi, téli hónapokban. A korábbi időpontválasztás azért is praktikus, mert így egy jól karbantartott kéménnyel indulhatunk neki a teljes fűtési időszaknak.

Ha elmulasztjuk a kémények ellenőrzését, azzal tűz kialakulását kockáztatjuk. Egy elhanyagolt, nem takarított kémény belsejében ugyanis folyamatosan rakódik le a füstből kicsapódó korom. Ez a szennyeződés egyre vastagabbá válik, ami miatt használatkor megnő a kéményben a hőmérséklet, ez pedig olyan mértékű is lehet, hogy a koromréteg meggyullad, kéménytüzet okozva. Egy ilyen tűz könnyedén átterjedhet egy ház födém- és tetőszerkezetére, lakhatatlanná téve azt. Idén januárban egy kunszentmártoni családi ház kéményében volt olyan tűz, amely miatt az ingatlan három lakójának egy időre rokonokhoz kellett költöznie, de összességében idén eddig 14 otthonban csaptak fel a kéményből lángok.

A kazánok, kályhák, kandallók esetében a megfelelő fűtőanyag használatával is mérsékelhetjük a veszélyt. A kezelt fa, műanyag-, gumi- és textilhulladékok füstje ugyanis nem csak rendkívül környezetszennyező, hanem jelentősen gyorsítja a koromlerakódást. Érdemes száraz helyen egy-két évig tárolt, kezeletlen fát használni, ezzel jelentősen kevesebb káros anyag kerül a levegőbe és a kémény oldalára is. A vizsgálatok szerint ha két hétig kommunális hulladékkal fűtünk, azzal annyi káros anyag kerül a levegőbe, mint megfelelő fűtőanyag esetén egy teljes fűtési szezonban.

A társasházakban élőkhöz kötelező sormunka keretében jutnak el a kéményseprők, az itt lakók kötelessége, hogy az előzetes értesítőben szereplő időpontban biztosítsák a szakember bejutását a lakásba. A családi házak esetében azonban nem érkezik automatikusan a kéményseprő, a tulajdonosoknak kell az ellenőrzést igényelni. Mindezt megtehetik a 1818-as, ingyenesen hívható telefonszámon a 9-es, majd az 1-es gomb megnyomásával, vagy interneten keresztül a www.kemenysepres.katasztrofavedelem.hu honlap Ügyfélszolgálat menüpontja alatt. Ez a munka mindkét esetben díjmentes a lakossági ügyfelek számára. A szilárd tüzelőanyaggal működő berendezések kéményeit évente, a gázüzeműekét pedig kétévente érdemes ellenőriztetni.

A kéménytüzekkel szembeni védelem miatt elengedhetetlen egy füstérzékelő. Ez a készülék a füst legapróbb jelére is hangos, sípoló jelzéssel figyelmeztet, amely még álmunkból is felébreszt. A füstérzékelőnek köszönhetően lehetőségünk van arra, hogy a lehető leghamarabb megfékezzük a még kezdeti stádiumban lévő tüzet, vagy ha ezt már nem tudjuk megtenni, akkor időben ki tudunk menekülni az épületből és értesíteni a tűzoltókat, akik hamarabb kiérkezve még több értéket menthetnek meg. Egy füstérzékelő néhány ezer forintba kerül csupán, cserébe hosszú évekre garantálja otthonunk tűzbiztonságát. A statisztikák szerint az olyan tűzeseteknél, ahol volt füstérzékelő, nemhogy tragédia, de személyi sérülés sem történt. Léteznek már úgynevezett „okos” füstérzékelők is, melyek jelzés esetén riasztást tudnak küldeni az okostelefonokra, így ezek a készülékek hasznosak lehetnek akár az idős, egyedül élő hozzátartozóink számára.

Sok ingatlanban nyáron is működnek nyílt égésterű gázkészülékek, amelyekkel melegvizet állítanak elő. Ezeknél ilyenkor is valós veszélyt jelent a szén-monoxid. Esetükben ugyanis az égéstermék, illetve a lakáson kívüli külső hőmérséklet különbségéből fakadó nyomáskülönbség hatására távozik az égéstermék a kéményből. Ha a szabadban nagy meleg van, a kis nyomáskülönbség miatt előfordulhat szén-monoxid visszaáramlás. Emellett a „légdugó” is okozhatja ezt: ilyenkor a kémény épületen belüli részében a hűvös, sűrűbb levegő megreked, amelyet a meleg füstgáz nem tud kilökni. Ezért fontos, hogy az ilyen ingatlanokban legyen szén-monoxid-érzékelő, amely időben jelzi a veszélyt!