A maristások nem csak hangos szóval és sárkányjelmezzel űzték el a telet, hanem kiszebáb égetésével is.

A tél helyében bárki megijedne, ha ekkora és ilyen zajos tömeg érkezne az elűzésére. Márpedig a maristás diákok nagyon is komolyan gondolták, hogy erélyes fellépésükkel véget vetnek az idei télnek.

SZEPESI TIBOR, polgármester:
Az elmúlt években, a tavalyi évben, az azt megelőző évben nagyon sikeres volt a rendezvény, hiszen március elejétől már a napsütésé, a tavaszé volt a főszerep. Tudjuk, hogy régebben voltak azért olyan márciusok, amikor még javában havazott, de mióta ez a felvonulás megtörténik, azóta valóban a jó idő jön.

A diákok mindenesetre mindent megtettek azért, hogy idei akciójuk is sikeres legyen. Több órán át gyártották a télriasztó jelmezeket. Remélhetőleg nem hiába.

BALOGH MARIANN DORINA: Nagyon sok jelmezt készítettünk, vagy újra csináltuk őket. Voltak régi jelmezek és újítottunk rajtuk. Két új jelmez van: az egyik az a sárkány-jelmez, hetedikeseké, a másik meg a mackójelmez, az meg az elsősöké.

A sárkányjelmez láttán a tél pedig megszégyenülten somfordál el a kertek alatt.

MADARNÉ PATAK SZILVIA, tanító:
Már tizenhárom éve, hogy a Szent Pál Marista Általános Iskolába felvonulnak ide, a Múzeumparkba és kiszebáb- égetés hagyományát próbáljuk egy kicsit feleleveníteni.

A kiszebáb égetése valószínűleg szláv eredetű néphagyomány. A szalmából készített bábu általában női alakot ábrázol. A télűző szertartás során ráaggatnak minden olyan dolgot, leírt rossz tulajdonságot, amitől meg akarnak szabadulni az emberek. Tájegységenként és tetszés szerint ezt követően a bábut vagy elégetik- mint Karcagon is. Vagy vízbe dobják- például Szolnokon. De a sík vidékek más településein egyszerűen csak elássák, ezzel temetve el a telet.