A Szolnoki Járásbíróság 2017. január 12-én meghozott végzésével további három hónapra meghosszabbította az előzetes letartóztatását annak a nőnek, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy mint a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője az ügyfeleket tévedésbe ejtve a cég 15 éves működése alatt közel 800 embernek 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.

A gyanúsított előzetes letartóztatásáról még 2016. december 16-án döntött a Szolnoki Járásbíróság. Az előzetes letartóztatást elrendelő végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, az ügyben másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék pedig 2016. december 20-án az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, ezzel az jogerőre emelkedett.

Az ügyészség ezt követően 2017. január 10-én tett indítványt a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítására, amit a Szolnoki Járásbíróság 2017. január 12-én meghozott végzésében elbírált, és az ügyészi indítványnak helyt adva a gyanúsított előzetes letartóztatását további három hónapra meghosszabbította. A végzés nem jogerős. A fellebbezési határidő még nem minden eljárási szereplő vonatkozásában telt le. A gyanúsított azonban jelenleg is fogva tartásban van, az elsőfokú bíróság végzése ugyanis fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

Ahogyan arról már korábban részletesen hírt adtunk, a megalapozott gyanú szerint a gyanúsított a cég képviselőjeként eljárva a társaság karcagi irodájában 1999 nyarától egészen 2015 tavaszáig pénzügyi befektetési lehetőséget kínált. A cég nevében havi rendszerességgel kötött szerződéseket, melyek alapján az ügyfelek pénzt utaltak, vagy adtak át neki, ő pedig a cég nevében eljárva vállalta, hogy azt havi 1,5-1,75%-os hozamot garantálva pénzintézeteknél köti majd le. Így összesen 790 sértettől, mindösszesen 12 milliárd 299 millió 662 ezer 580 forintot vett át.

A gyanúsított azonban a megalapozott gyanú szerint megtévesztette ügyfeleit. A cég a pénzügyi szolgáltatói tevékenység folytatására ugyanis nem rendelkezett engedéllyel, a gazdasági és pénzügyi viszonyokra tekintettel reális lehetősége nem volt az ígért hozam garantálására, a befektetés céljából átvett pénzösszegeket pedig nem helyezte el pénzintézeteknél, hanem ezidáig ismeretlen célra fordította. Annak érdekében azonban, hogy a fenti tevékenységét folytathassa az ügyfelek részére többször fizetett hozamot. Erre azért volt lehetősége, mert a sértettek a befizetett tőkeösszegek kifizetését több esetben nem kérték.

A cég az ország több pontján működtetett irodákat egészen 2015. április 14-éig, amikor valamennyi irodáját bezárta, így az ügyfelek megtakarításaikat nem tudták felvenni. A megalapozott gyanú szerint a gyanúsított fenti cselekményeivel az ügyfeleket megtévesztette, amivel 790 sértett sérelmére mindösszesen 12 milliárd 299 millió 662 ezer 580 forint kárt okozott.

A megalapozott gyanú tárgyát képező cselekmény alkalmasnak látszik 2 rendbeli különösen jelentős kárt okozó csalás, 33 rendbeli különösen nagy, 309 rendbeli jelentős, 394 rendbeli nagyobb, 50 rendbeli kisebb és 2 rendbeli szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás, valamint 1 rendbeli jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének megállapítására.

A bíróság a megalapozott gyanú mellett azért látta indokoltnak a gyanúsított előzetes letartóztatásának fenntartását, mert az alapos gyanú tárgyát képező különösen súlyos bűncselekmények miatt kiszabható szabadságvesztés büntetés tartamára tekintettel úgy ítélte meg, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén elszökne, elrejtőzne a hatóságok elől.

Szolnok, 2017. január 24.

Szolnoki Törvényszék Sajtócsoportja