Majdnem minden úgy történt, mint évszázadokkal ezelőtt Dömötör napján. Kivéve például, hogy a gazdák nem táncoltatták meg az esetleges jószághiány miatt a juhászokat.

Így ropják a karcagi óvodások a Dömötör-napi mulatságon a táncot. Az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Dömötör napjátjuhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.A Múzeumkertben rendezett mulatság résztvevőinek ilyentől nem kellett tartaniuk, ellenben kézműves- foglalkozás is várta őket.

Pinczésné Soós Gyöngyi népi iparművész:

- Régebben csuhébabát csináltunk ilyenkor, utána lett belőle angyalka, most a kicsikkel csigát fogunk csinálni. Az csak egy egyszerű fonás és akkor megtekerjük és kész a kis csigájuk. De sokan vannak és ugye nem sok mindent tudnak benne segíteni. Úgyhogy hát ez lényegében, hogy én csuhébabát csinálok a gyerekekkel, így őszi rendezvényeken, vagy Karácsony előtt, ez hát már egy olyan tizennyolc éves hagyománya van a városban, akkor volt kiscsoportos az unokám.

A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot neveztékjuhászbálnak,juhásztornak,juhtornak,juhdérmációnak ésdömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amitdömötörhétnek mondtak.

Bíró Andrea, tagintézmény igazgató, Karcagi Nagykun Református Oktatási Központ - Talentum Óvoda:
- A gyerekek már tudják, hogy ilyenkor hajtották be a legelőkről az állatokat, számlálták meg a gazdák és a juhászok köszöntötték egymást a sikeres év miatt. Óvodánkban immár hagyomány, hogy Dömötör napkor felelevenítjük a juhászok életét, megismerkedünk az itt élő jószágokkal. De azt gondolom, karcagi gyerekek lévén ezzel tisztában vannak. Bent, a csoportokban, minden csoportban nyolc- tíznapos projekt keretében dolgozzuk fel a Dömötör nap szokásait, dramatikusan, minden érzékszervet megmozgató komplex tevékenységekkel, kicsik és nagyok és ebből nem maradhatnak ki a szülők sem. Nagyon- nagyon sok gyűjtőmunka van a hátunk mögött, rengeteg olyan kelléket hoztak be a szülők, amelyet őseik, nagyszüleik használtak kint akár a tanyán, akár pedig itthon.

Több napon át tartó féktelen mulatozásra nem adták fejüket a karcagi óvodások, bőven beérték a lovasbemutatóval, amit a résztvevők nagy többsége tátott szájjal nézett végig.

Földvári Ágnes:
- Hát, így ismeri meg a gyerek ugye a saját kultúráját, és hogy mi az, ami itt nálunk hagyomány- megyünk, egy pillanat- igen, fontos.

A forgatag olyannyira jól sikerült, hogy több asztalhoz csak hosszas várakozás után lehetett odakerülni, hogy hagyományőrző népi tevékenységet folytathassanak az óvodások.

Borsi Attila:
- Nagyon fontos készségfejlesztés szempontjából, valamint hagyományőrzés tekintetében is fontosak ezek a rendezvények, egy unokatesót jöttünk ki egyébként meglátogatni, a majdnem egyéves kislányunkkal, aki nagyon élvezte ezt a produkciót, úgyhogy nagyon szépen köszönjük ezúton is a kisgyermekeknek.

A Dömötör- napi népszokások már a huszadik század első harmadára sokat vesztettek jelentőségükből, amikor is Szent Mihály kultusza erősödött meg. De Zentán és környékén ma is emlegetik a „Dömötör juhászt táncoltat” szólást azzal a magyarázattal, hogy ilyenkor már nem kedvez az időjárás a kinttartózkodásra. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.