A Stanford Egyetem orvosi karának munkatársai 16 cisztás fibrózissal élő és kilenc egészséges ember köpetének genetikai elemezését végezték el: egyebek között azt vizsgálták, hogy milyen élő organizmusok tanyáznak a tüdejükben.
A Science Translational Medicine című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányból kiderült, hogy inkább a tüdejükben élő baktériumtelepek összetétele, semmint a baktériumok puszta jelenléte okozza a problémát a cisztás fibrózissal élő embereknél.
"Sok éven át a tüdőt viszonylag steril szervnek gondolták az emberek. Az eddigi legegyértelműbb adatok most bizonyítják, hogy őserdőnyi baktériumflóra van jelen még az egészséges tüdőben is" - magyarázta David Cornfield, a Stanford gyermekgyógyász professzora.
Az eredmények azt is sugallják, hogy a probiotikumok segíthetik a cisztás fibrózis kezelését. Ezt a genetikai rendellenességet az váltja ki, hogy mindkét szülőtől a hibás génváltozat egy-egy kópiáját kapja meg az utód. A betegségben szenvedő embereknek sűrű, ragadós váladék képződik a tüdejükben és más szerveikben, ami lehetővé teszi a baktériumok elszaporodását. Mindez - egyebek mellett - fertőzésekhez és elzáródásokhoz vezet, végül pedig légzési nehézségekhez; az érintettek ritkán élnek tovább 40 éves koruknál.
A mostani tanulmányban nem laboratóriumi tenyészetben vizsgálták a baktériumokat, hanem génsorrendjüket elemezték, így pontosabb képet kaptak a jelenlévő baktériumok sokféleségéről. A cisztás fibrózissal élő emberek tüdejében jóval kisebbnek találták a baktériumflóra sokféleségét és egymáshoz is jobban hasonlított a jelenlévő baktériumközösség összetétele.
Cornfield úgy véli, paradigmaváltást hozhat a cisztás fibrózis kezelésében javaslatuk, hogy az antibiotikumok adagolása mellett probiotikumokat is adjanak az érintetteknek - idézte a kutatót a LiveScience című ismeretterjesztő portál (http://news.yahoo.com/even-healthy-lungs-hold-bacteria-communities-192528174.html).