A régiót évek óta sújtó tartós szárazság miatt a tavaszi vetések egyenlőtlenül keltek, az őszi gabonáknál pedig helyenként a negyven százalékot is eléri a veszteség. A megoldást a vízutánpótlási programok és az öntözésfejlesztés jelentené, ám a csatornák feltöltése és a rendszerek kiépítése komoly anyagi terhet ró a termelőkre.

Az elmúlt időszak esőzései csak átmeneti enyhülést hoztak a Nagykunságban. Karcag és környéke évek óta küzd a súlyos vízhiánnyal, ami mára a mezőgazdaság minden ágára rányomta a bélyegét.

Hubai Imre
„Hát, röviden összefoglalva, 2021 óta egy tartós aszály következett be a térségbe, s a tartós aszály évente ugyan változott, meg évszakonként is változott, de összességébe olyan negatív hatása van a térségre, hogy a aszályhelyzet egyre rosszabbá vált.”

A térségben ugyan elindult a vízutánpótlási program, amely a Hortobágy-Berettyóból biztosít vizet a csatornákon keresztül, a helyzet korántsem kiegyenlített. Berekfürdő határa teljesen szárazon maradt, így ott a vadon élő állatok is veszélyben vannak.

Hubai Imre
„Sajnos a Berekfürdő-határ rész nem kap vizet, nincs forrása, és így csak a csapadékviszonyokra van hagyatkozva a vízellátás. Ennek kapcsán az aszályhelyzet 35-től 60%-ig jelentkezik, ami nagyon káros a környezetünkre, káros a növényekre, állatokra, vadakra, mindenre, hiszen a klíma is olyan, száraz, arid klíma van, ami nem kedvez sem a növényállománynak, sem az állatállománynak, sem a vadaknak.”

A tavaszi aszály a növények fejlődését is komolyan visszavetette. Az őszi vetések bár télen kikeltek, a tavaszi csapadékhiány miatt nem tudtak megfelelően bokrosodni. A kultúrnövények legyengült állapotát kihasználva a gyomok vették át az uralmat a földeken, a tavaszi napraforgó- és kukoricatáblák pedig rendkívül egyenlőtlenül kelnek.

Hubai Imre
„Az utóbbi időben érkezett két alkalommal 10 milliméter feletti csapadékmennyiség, ami átmentette a növényállományt minimális szinten, de a kár továbbra is az a 35-40%-os aszálykár van a gabonaféléknél. A tavaszi vetéseknél pedig az a probléma van, hogy egyenlőtlenül keltek, és az egyenlőtlen kelés következtébe az indulása nagyon hátrányos, úgy a napraforgónak, mint a kukoricának, és ez nagyon kedvezőtlen a növénytermesztés szempontjából.”

A gazdák szerint a hosszú távú megoldást kizárólag a csatornák folyamatos feltöltése és az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése jelentené. Ez azonban olyan hatalmas beruházási költséggel jár, amit a jelenlegi gazdasági helyzetben a helyi termelők többsége saját erőből képtelen finanszírozni.

Hubai Imre
„Orvosolni mindenképpen igyekszünk. A vízutántpótlási program folytatásaként a csatornák vízzel való feltöltése, másrészt az öntözés lehetőségének előtérbe helyezésével. Sajnos eléggé megszakadt ez a folyamat, illetve nagyon költséges, és emiatt a gazdák tőkehelyzete nem teszi lehetővé, hogy általánosságban, nagy mértékű öntözésfejlesztést tudjunk megvalósítani.”

Megfelelő tőke és célzott fejlesztések hiányában a karcagi határ kiszolgáltatottsága és az aszálykár mértéke a következő időszakban tovább növekedhet.