Településen belül nem tilos sem az első ködlámpa, sem a hátsó ködzárófény használata, ugyancsak nem szabálytalan, ha a tömött kocsisorban haladva használjuk, egyedül arra vonatkozóan kapunk egyértelmű tiltást, ha az autó nem a forgalmi okokból áll, vagyis parkol.
Az ész nélküli ködlámpa használat viszont zavaró is lehet, sőt, a legtöbb helyzetben inkább az.
Használata rossz látási viszonyok mellett ajánlott, heves esőzésben, hófúvásban és persze sűrű ködben.
Ez az a rész, amit rengetegen félreértelmeznek és úgy vélik, ha esik a hó, az eső, vagy valamilyen mértékben köd van, akkor már használni kell.

Ez viszont helytelen, olyan értelemben, hogy bár szabályt ugyan nem sért a használat, haszna viszont nincs, de a többi közlekedőt zavarjuk vele.

Az első ködlámpa használata talán kevésbé zavaró, ám a helytelen beállítással erősen vakíthatjuk a szembe jövőket.
Akkor van jól beállítva, ha az autó előtti pár métert világítja be erősen az úttesten és annak szélén, miután a sűrű ködben messzire világításnak haszna nem igazán van, az apró páracseppekről ugyanis visszaverődik a fény, így lényegében csak egy fénybuborékot csinálnánk magunk előtt, amitől pont, hogy nem látjuk, amit látni kéne, vagyis a messzebbi autók fényeit. Csak akkor használjuk, ha nekünk segít, vagyis ha se közvilágítás, se természetes fény nincs már és ezekből az első már ki is lövi a lakott területen való használatot.

Ésszel használjuk és csak akkor, ha másokat nem zavarunk vele, mert vakíthat.
Az elsőnél viszont sokkal zavaróbb a ködzárófény használata. A ködzárófény lényege, hogy rossz látási viszonyok között a hátulról érkező autó sofőre hamarabb vegyen észre, miután ez általában hasonló teljesítményű és fényerejű izzó, mint a féklámpa.
Vagyis egészen addig, amíg nem jön mögöttünk senki, használhatjuk és használjuk is erős ködben, vagy esőzésben, de amint jól láthatóan utolért, kapcsoljuk is le.