A cifraszűr egy olyan felsőbb viseleti darab, amelyet a férfiak hordtak, elsősorban pásztorok viselete volt a magyar nyelvterületen.
A szó jelentése a cifra, nem hétköznapi viselet, hanem díszített.
Szűrposztóból készült, a szabásmintája négyszög alakú darabokból van összeállítva.
A Nagykunság városában készülteket meg lehetett különböztetni. A legdíszesebb a kisújszállási cifraszűr volt, annak az alját is díszítették csakúgy, mint a kunmadarasiét. A karcaginak, ami a múzeumban is látható, annak nem annyira díszes az alja. Legfontosabb része a cifraszűrnek az ujja, de soha nem dugták bele az emberek a kezüket, mert nem ez volt a lényege, nem úgy, mint mostanában.
A díszes csattal erősítette föl a nyakba a viseletet a pásztor.
Györffy István amikor megírta a cifraszűrről a nagy monográfiáját, ezzel mentette meg a feledéstől ezt a viseletet.

Kezdetben tiltották a cifraszűrt, a templomba nem lehetett felvenni, később elterjedt, nemcsak a pásztorok, hanem a paraszti társadalom tagjai is hordták.

A cifraszűr legjobban díszített része az aszalja, illetve a vállán a sarkok. A motívumok az egyes vidékekre jellemzőek, van olyan cifraszűr, amelyek a gallérja hosszabb, fél derékig ér.
A debreceni cifraszűrök feketék, a dunántúliakra azt lehet mondani, hogy a karjuk, be van fenekelve, abban tartották a legfontosabb dolgokat a pásztorok. Ha a szűr elkopott, kikötött a szekér deszkáján, arra ültek, mint a pokrócra.

A magyar cifraszűrnek reneszánsza van, felkerült a hungarikum listájára 2021. december 7-én.

Az idei év fontos dátum Györffy kapcsán, hiszen a Nagykunsági Krónika 1922-ben jelent meg első alkalommal, 2022-ben ünnepeljük századik évfordulóját.

Aki bővebben szeretné megismerni a cifraszűr történetét, a múzeumban megteheti és meg is nézheti.