A gyakorlat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ és annak érintett védekezési munkabizottságai irányításával valósult meg, abban valamennyi területi és helyi védelmi bizottság részt vett. A gyakorlatba harmincöt ágazat kapcsolódott be naponta csaknem ezer emberrel.

A hazai védelmi igazgatás egyik feladata, hogy minden, az országban potenciálisan előforduló veszélyeztető hatásra felkészüljön. Nemcsak az árvizeket és más, időről időre bekövetkező veszélyhelyzeteket kell tudni kezelni, hanem egészen speciális eseményeket is. A részben törzsvezetési, részben végrehajtási elemeket is tartalmazó gyakorlat Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyét érintette.

Mátraverebélyen, valamint Felsőtárkányban kiránduló csoportok tévedtek el egy erdős-hegyes terepen, akiket ki kellett menteni. Tiszalökön egy büntetés-végrehajtási intézmény kitelepítését modellezték egy tucat statiszta bevonásával, akik önként jelentkező polgárőrök voltak, viszont a biztosításuk, a különvonat és az útzár valóságos volt. Hajdúszoboszlón a gyakorlatban érintett szervek együttműködését gyakorolták egy romvárosban. Tiszafüreden emberek vízi úton történő kimenekítését gyakorolták.

Az országos feladatokban a közigazgatási és rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség kijelölt állománya mellett társadalmi szervezetek, így a Magyar Polgári Védelmi Szövetség, a Magyar Vöröskereszt, az Országos Polgárőr Szövetség, önkéntes tűzoltók és önkéntes mentőszervezetek tagjai is részt vettek.

Ilyen gyakorlatokra azért van szükség, hogy minden olyan szervezet, amelynek feladata van egy veszélyhelyzet során, olyan felkészült szakemberekkel vegyen részt a védekezésben, akik pontosan ismerik a védekezés irányítási és jelentési rendjét.

Fotó: JNSZ VMKI