A szerdai hivatalos megnyitón részt vett dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, korábbi földművelésügyi miniszter, Szepesi Tibor, Karcag város polgármestere, Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke, Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke, a verseny szakmai elnöke, Szokolits Ákos, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnökét, a verseny kommunikációs vezetője, Pásztor Sándor, az Országos Verseny előkészítő bizottságának elnöke, Barátossy Gábor, az Országos Verseny kiértékelő bizottsága elnöke, dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke, Tamásné Czinege Csilla, a NAV adószakmai elnökhelyettese, dr. Berkó Attila főispán, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal vezetője, Szele-Király Andrea, a Karcagi Járási Hivatal hivatalvezetője, Sári Kovács Szilvia alpolgármester, Rózsa Sándor jegyző.

A 2023. évi Országos Pálinka és Törkölypálinka Verseny olyan megmérettetés, amelynek célja a pálinkának, mint hazánk nemzeti italának a hitelét és ismertségét növelni és egy magas színvonalú országos rendezvényen elért eredmények révén is elősegíteni a pálinka bel- és külpiaci megjelenését. A Pálinka Nemzeti Tanács a 2023. évi verseny házigazdájának Karcag t városát kérte fel, ahol a különböző szakmai programok mellett az érzékszervi minősítés is lebonyolításra kerül.

A verseny házigazdája nevében Szepesi Tibor, Karcag város polgármestere köszöntötte a megjelenteket.

- A szeszes lepárlás története ezeréves múltra tekint. Külföldi közvetítéssel Magyarországra is eljutottak az égetett szeszek, és a XIV. században már a királyi udvarban gyógyszerként használták. A pálinka szavunk első írásos előfordulása 1572-re datálódik. A párlatok minősége és szeszfoka folyamatosan nőtt, a hazánkban termesztett gyümölcs-alapanyag minősége, a lepárlókészülékek technikai fejlődése és a több évszázados szakmai tapasztalat együttes hatásának köszönhetően emelkedett mai, megérdemelt rangjára. Amikor néhány hónappal ezelőtt megkereste a várost a Pálinka Nemzeti Tanács vezetősége, hogy Karcagon kerüljön megrendezésre a 2023. évi Országos Pálinka és Törkölypálinka Verseny és ehhez kapcsolódóan egy pálinkafesztivál, szinte gondolkodás nélkül igent mondtunk. S most nagy öröm számomra, hogy az előkészítő munkák után ma már a megvalósítás küszöbén állunk, hiszen a megnyitóval kezdetét veszi Magyarország legnagyobb és legelismertebb országos pálinkaversenye.

Az utóbbi évtizedek fejlődésének eredményeként, illetve azzal párhuzamosan alakult ki a pálinkafogyasztás mai kultúrája. Ma már egyre többet beszélünk a magyar pálinka reneszánszáról, hiszen a pálinka az ezredfordulót követően mára igazi nemzeti kincsünkké vált. Napjainkban a pálinkatörvénynek, illetve számos egyéb tényezőnek köszönhetően prémium termékszínvonalra emelkedett, s nemcsak kiemelkedő minőségű ital, hanem igazi jelkép, hungarikum is. Ehhez a minősítéshez nagyban hozzájárul a Pálinka Nemzeti Tanács programja, hiszen immár tizedik alkalommal értékelik a legkiválóbb párlatokat. Engedjék meg, hogy megköszönjem itt is, hogy a jubileumi verseny Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében először Karcagon, a Nagykunság fővárosában kerül megrendezésre, s ezzel tovább erősíthetjük, mutathatjuk be azokat a helyi értékeinket is, amellyel a tájegység rendelkezik, hiszen uniós oltalom alatt álló eredetvédett pálinka is származik a Nagykunság területéről. Az egyik a Nagykunsági Szilvapálinka, amelynek előállítása a vármegyének kizárólag a Tisza vonalától keletre elhelyezkedő területéről származó szilva felhasználásával és ezen a területen elhelyezkedő feldolgozó szeszfőzdékben történhet.

A Nagykunságra jellemző klimatikus adottságok, a napsütéses órák magas száma különösen íz gazdag, aromás, magas cukortartalmú szilva termést eredményez. A másik oldalon maradt ránk az eredetvédett pálinka, a nagykunsági birspálinka, amelynek alapanyagát egy helyi tájfajta adja, s ennek köszönhetően a pálinkában rózsás, parfümös és illatos jegyek dominálnak, hiszen a Nagykunság területén, ahogy említettem, a nyári átlaghőmérséklet, a napsütéses órák száma az országos átlagnál magasabb, a humuszban gazdag talaj a gyümölcsfák számára jó tápanyagellátást biztosít, ezért az itt termett birs fajták illata, íze sokkal intenzívebb, cukortartalma magasabb, az ilyen gyümölcsből készülő pálinkákban karakteresebben érvényesülnek a gyümölcs jellemzői. Engedjék meg, hogy megragadjam azt a számomra örömteli tényt is, hogy a tavalyi pálinkaversenyen, a helyi pálinkafőző ezekből a helyi oltalom alatt álló gyümölcsökből készített pálinkára díjat kapott a városnak is nagy büszkeségére.

Az idei Országos Pálinka és Törkölypálinka verseny kapcsán fontosnak tartom, hogy a pálinka, mint hungarikum mellett megmutathatjuk további értékeinket is, mert itt, az Alföld közepén büszkék vagyunk őseinkre, hagyományainkra, épített és természeti értékeinkre. Ebben az évben, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Értéknap is Karcagon kerül megrendezésre, most először nem a megyeszékhelyen. A héten pálinkakóstoló, pálinkás vacsora, pálinkázz okosan! programok kerülnek megrendezésre a város több pontján, szombaton pálinkafesztivál lesz., ahol a pálinkaházak bemutatkozásán és kóstolásokon túl egyéb érdekes kulturális és színpadi produkciókat is láthatnak az ellátogatók. Ez a fesztivál méltó zárása lesz a rendezvénynek, hiszen a hungarikum pálinka mellett több más hungarikum is megjelenik, többek között a magyar huszár, a néptánc, a tárogató, a finom borok, a szikvíz, a fröccs és természetesen kóstolható lesz a város legnagyobb kulináris büszkesége, a hungarikum karcagi birkapörkölt is - sorolta a városvezető, majd megköszönte valamennyi szervezetnek, intézménynek az előkészítésben és lebonyolításban nyújtott segítséget, sok munkát.

- Kívánom, hogy az idei verseny is elérje célját, azt, amelyet a versenykiírásban is megfogalmaztak, miszerint a pálinkának, mint hazánk nemzeti italának a hitelét és ismertségét egy magas színvonalú, országos rendezvény lévén tovább tudjuk erősíteni. A benevezett pálinkaházaknak szép eredményeket, a szakmai munkához a zsűrinek jó munkát, a rendezvények résztvevőinek kellemes kikapcsolódást és mindannyiunknak finom pálinkákat kívánok! - mondta Szepesi Tibor

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő külön köszöntötte azokat, akik főzik és fogyasztják is nemzeti kincsünket, ezt a csodálatos italt.

- Miniszter úr nem hatalmazott fel, de elmondom, hogy a tegnap este mi nem készületlenül jöttünk erre a rendezvényre, egy baráti vacsorán hosszasan és alaposan készültünk a pálinkából, ami jó eredményt hozott és meg kellett állapítani, hogy a pálinka méltán hungarikum és méltán nemzeti kincsünk. Hiszen egy olyan kincsről van szó, amelyre bármikor büszkék lehetünk az egész világon, hiszen akik kalandoznak az italok különböző útvesztőiben azok tudják, hogy szeszes italt szinte minden kultúrában fogyasztanak.

Nagyon sok mindenből készítenek égetett szeszesitalt, s ha belegondolunk abba, hogy a búzából, különböző gabonákból, a burgonyából is készítenek, akkor belegondolhatunk, hol van a legkevésbé valami fogyasztható nedű, s itt vagyunk mi, magyarok a Kárpát-medencében, s olyan kiemelt helyzetben vagyunk, hogy csodálatos, zamatos gyümölcseinkből kell egy még jobb italt készíteni, hiszen a gyümölcs nemcsak édes, mint a cukornád, vagy a cukorrépa, nemcsak szeszt lehet belőle készíteni, mint a krumpliból vagy a gabonából, hanem vissza tudja adni azt a csodát, a nyárnak az ízét, ami benne van minden egyes szent gyümölcsben. Visszaadni ezt az ízt, ez külön tudomány, hivatás, szakma, talán művészet. Tizenöt esztendővel ezelőtt egy már akkor híres és tapasztalt pálinkafőzővel beszélgettem, olasz vendégeket láttunk vendégül és tartott egy pálinka-bemutatót. Azt mondta, hogy mi még most tanuljuk a pálinkafőzést, hiszen a skótok, az írek több mint 100 éves folyamatos hagyománnyal főzik és finomítják italjaikat.

Mi még most tanuljuk, hogy igazából melyek a legjobb gyümölcsök, hogy kell igazából a cefrét úgy kezelni, hogy abba minden íz és aroma benne maradjon, s hogyan kell főzni, hogy minél jobb legyen a pálinka. Nekem egy pálinka-zsűriben résztvevő ismerősöm mesélte, hogy akkorát fejlődött az elmúlt 20-25 évben a pálinkakészítés, hogy össze sem lehet hasonlítani, hiszen amikor egy versenyre elvisznek egy 15-20 éves, akkor nagyon jónak tűnő pálinkát, amikor kóstolják, tudják a hibákat, a rossz tulajdonságokat sorolni. Tehát folyamatosan tanuljuk a főzők és az ezen az oldalon álló fogyasztók is a magyar hungarikumot, a pálinkát. Hiszen emlékszem arra, hogy gyermekkoromban, hogyan is készült a pálinka, azt a gyümölcsöt tettük bele a cefrés hordóba, amelyik lepotyogott a fáról, és akkor tettük bele, amikor kimentünk a kertbe munkaidő után.

Azt is tudjuk, hogy nem akkor főztük ki a cefrét amikor annak a legjobb állapota volt, hanem amikor a pálinkafőzdében időpontot kaptunk és a pálinkák olyanok voltak, hogy a mohó pálinkafőző, több cukrot tett bele, a kevésbé jó kevesebbet és a pálinkák mindenfélék voltak. De ez ma már mondható el, hiszen olyan pálinkák készülnek, amelyek egymással versenyeznek a fogyasztók kegyéért. Jól van ez így, s jól van ez úgy, hogyha bárhova megyünk a világba olyan helyre is, ahol még nem ittak pálinkát, megkóstoltatjuk őket, és azt mondják, szerencsések vagyunk, hogy ilyen vidéken élünk és szerencsések vagyunk, hogy üvegbe tudjuk zárni a nyarat, a napfényt, a tradíciót és a hagyományt. Kívánom a pálinkafőzőknek, hogy kitűnő munkát végezzenek a fogyasztók érdekében - zárta szavait a politikus.

- Nagy megtiszteltetés számunkra, nagykunsági emberek számára, hogy ez az országos pálinkaverseny Karcagon kerül megtartásra, izgatottan várjuk az eredményeit is. Szeretném megköszönni a kezdeményezőnek, Szilágyi Sándor kedves barátomnak, aki a pálinkafőzde tulajdonosa, az önkormányzatnak, illetve a Pálinka Nemzeti Tanácsnak, hogy ez a program, itt most megvalósul - kezdte köszöntőjét dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, korábbi földművelésügyi miniszter.

- A pálinka múltja Magyarország nemzeti italaként évszázados, évezredes időtávra nyúlik vissza, de megvan ennek a helye a karcagi, nagykunsági történelemben is, hiszen olyan gyümölcstermő kertjeink vannak, ahol már a szüleink ükszülei is szilvával és más gyümölccsel foglalkoztak, nagy értékeket állítottak elő.

Ezek közé tartozott a szilva pálinka, amely egy tájban lévő ital, és olyan hagyományos fajtákra alapozódik, amelyek ma is megvannak a bódi szilvára, a veres szilvára és még néhány más fajtára. A művelés és a talaj miatt van meg ez a sajátos ízvilága az itteni fajtáknak, ez a háttér az, amire büszkék vagyunk, ezért is jó, hogy olyan helyen kerül megrendezésre a versenyre, ahol a tradíció, a feltételek a jelen pillanatban is megfelelőek és bízunk abban, hogy ez a jövőben is így lesz - fogalmazott a polikikus, aki szólt arról is, hogy annak idején tárca vezetőként kiemelt feladatának tartotta, hogy a borvidékek mellett legyenek pálinkavidékeik is, hiszen ez hozzátartozik az identitáshoz.

- Vannak régebbi fajták, a kecskeméti barack, a gönci barack, a szabolcsi alma, s ezek mellé zárkóztak fel olyanok is, mint a nagykunsági birs, szilva termő vidéke, vagy a dunántúli területek. Még vannak fehérebb foltok, amiket érdemes megtalálni a megfelelő jellemző gyümölccsel, hiszen a vadkörte, a Dunántúlon vagy az őszibarack itt, Szeged környékén szerintem mutatja azt, hogy milyen irányok vannak még kiaknázatlanok, hiszen nincs még egy olyan nép a világon, amely ennyi fajta italt készítene, s látszik, hogy a választék is folyamatosan bővül. Annak idején először volt a pálinkával kapcsolatos országgyűlési döntés sorozat, amikor felszabadítottuk a főzést, amikor rangját megkapta ez az ital, utána a hungarikumok közé került, jött a hungarikum törvény, utána az eredetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok is változtak - s ez teszi lehetővé azt, hogy a pálinka vidékek is megtalálják a maguk helyét. Akkor került meghatározásra a nagykunsági birs és szilva is.

Ezúton is szeretném megköszönni - sajnos nincs már nincs közöttünk Szicsek Jánosnak a tiszaföldvári főző tulajdonosának, aki ebben nagyon sok segítséget nyújtott a hatóságnak, a tárcának és Pető Tibornak, aki Tiszaszőlősön tulajdonosa a főzdének. Ez a két kereskedelmi főzde volt akkor a térségben, most újabb is van, a karcagi főzde, bízunk abban, hogy újabbak is fognak majd felzárkózni ezekhez. A legszebb konyhakerti mozgalom is Karcagról indult, tehát szintén a kertkultúrát erősíti, úgyhogy az alapok megfelelőek, bízunk benne, hogy a megmérettetésnél mindenki olyan szintet ér el, amire büszke lehet és a hazai pálinkakultúra jövőjét tudja erősíteni és azt a folyamatot is, hogy az import italokat sikerül letolni a pályáról - fejezte ki reményét a miniszter.

- A 2023. évi Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny Kecel, Budapest, Mezőkövesd, Esztergom, Komárom, Sümeg, Miskolc, Nyíregyháza és Körmend után érkezett Karcagra, a Nagykunság fővárosába - kezdte beszédét Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke beszédében.

- Nagyon fontos, hogy nem csak a negyven kereskedelmi főzde által benevezett, több mint 320 forgalomba szánt, Nébih által már bevizsgált pálinka szakmai értékelése történik meg a napokban a városban, hanem a város és a környéke 18 életévét betöltött lakosait is próbáljuk bevonni, megismertetni velük az első számú pálinkákat. A Pálinkázz okosan címmel szerda, csütörtök és péntek este az Ifjúsági Házban képzett bírálók vezetésével lehet megismerni a kóstolás és a bírálat rejtelmeit. Péntek este egy regisztrációs vacsorán a környékbeli vendéglátósoknak mutatjuk be a Pálinka Éjszakája rendezvényünket, ami arra ösztönözné őket, hogy csatlakozzanak a június 29-ei eseményünkhöz, ahol olyan ételeket kínálunk, melyek pálinkával készülnek, megmutatva ezzel azt is, hogy a pálinka és a gasztronómia egy újabb szeletben kapcsolódhat össze.

Ezen kívül is találkozhatnak a pálinkával a Karcagon a lakosok. A nevező pálinkaház nak sok sikert, a jelenlévő pálinka bírálóknál szebbnél szebb tételeket, a bizottságoknak jó munkát kívánok, ezzel a 2023. évi országos versenyt megnyitom - hangzott el az elnöktől.