Tóth Barna az alábbi gondolatokkal köszöntötte a szalagavató résztvevőit:

Kedves Vendégeink! Kedves Végzős Tanítványaink!

Ünnepi alkalomra gyülekezhettünk össze mindannyian ezen a verőfényes szombat délutánon, hiszen ma, 2022. október 22-én tartjuk iskolánk, a Karcagi Nagykun Református Gimnázium szalagavató ünnepségét. Az ünnepeltek pedig Ti vagytok, kedves végzős tanítványaink, valahol az érettségire való felkészülés legfontosabb időszakának küszöbén, valahol a gyermekkor, az ifjúkor és a felnőttkor határán.
Szüleitekkel, családjaitokkal, meghívott vendégeitekkel együtt mi is szeretetteljes büszkeséggel tekintünk rátok, de a nemes érzések közé ezúttal nem kevés aggodalom is vegyül. Olyan aggodalom ez, amelyet a körülöttünk lévő nagyvilág generált bennünk az elmúlt időszakban az egészségügyi történésekkel, egy háború közelségével,és az ezekből is adódó gazdasági bizonytalanságokkal. Ide kell azonban sorolnom azt az egyre erőteljesebben teret hódítógondolatrendszert is, ami szinte minden korábbi értékünket támadni igyekszik, legyenek azok hagyományos családi szerepeink, hazaszeretetünk, vagy legyen az éppen keresztyén mivoltunk.

Mintha csak Áprily Lajos költőnek, a Kolozsvári Református Kollégium egykori diákjának sorai kezdenének valóra válni, aki Új középkor című versében a következőképpen fogalmaz:
Testvér, a földről szökni kezd a fény/ s goromba gyolcsig vedlik itt a pompa.
Törd össze tükröd, vesd le álruhád./ nincs menedéked, csak a katakomba.
Palotáidba csóvát sújt a szél,/ csillárodat egy vak villám kioltja.
Készíts kanócot, s gyűjtsd a mécs-olajt,/ sötét világ a sírok kriptaboltja.

Elismerem, a felvázolt kép igen sötétnek, félelmetesnek tűnhet, első gondolatra talán nem is igazán illik egy ilyen szép alkalomhoz. Azonban nem kell, hogy mindez beteljesedjék. Az idézett szakasz utolsó mondata arra biztat, hogy gyűjtsetek mécs-olajat. A nemsokára bemutatásra kerülő irodalmi összeállításban ti magatok beszéltek majd nagykunsági kötődésetekről, magyarságtudatról, Istenhitről, Isten iránti háláról, vicces, humoros, vagy éppen felnőttes gondolataitokról, valamint arról, hogy lehet és érdemes megküzdeni az álmaitokért.
Mi pedig akarjuk, hogy ilyenek legyetek, kívánjuk, hogy így tudjátok élni az életeteket. A sötét köntösbe öltöztetett veszélyek valóban komolyak, valóban igaziak, de imádkozunk azért, hogy meg tudjátok őrizni és gyermekeiteknek is tovább tudjátok majd adni mindazokat az értékeket, amelyekért elődeitek, elődeink is megküzdöttek ezen a szülőföldön.

A sötét középkor megidézésejelképértékű, a mai világ azonban valóban a lelkeiteket támadja, valóban a lelkeiteket akarja megkaparintani. Áprily Lajos idézett verse, az Új középkor viszont így zárul:
Sors szánt feletted, romlás tornyosul,/ a végitélet részeg lába tombol.
S mint újszülött-hang, győztes-érdesen/ új lélek Krisztus-hangja sír a romból.

Kedves Tanítványaink! Ti vagytok az Új Lélek, Ti legyetek azok, akik Krisztus-hangon akartok megszólalni! Ti tudtok ugyanis a legtöbbet alakítani azon a jövendőn, amelyben élnetek kell. Ehhez a nemes küzdelemhez szeretnélek biztatni benneteket a sötétség rémképének teljes ellenpontjaként református gimnáziumunk e tanévre választott bibliai vezérigéjével, amely Jeremiás próféta könyve 29. részének 11. verséből szólít meg mindannyiunkat így:
„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.”

Kedves szalagtűzésre váró fiatalok! Ezen gondolatokkal kérem Isten áldását elsősorban most reátok, de egész ünneplő közösségünk számára is a mai alkalom előttünk álló részére, valamint egész életetekre, egész életünkre!
Köszönöm megtisztelő figyelmeteket, köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Az ünnepi gondolatok után feltűzte a végzős osztályok képviselőinek a szalagot, majd a diákok tűztek szalagot az iskolavezetés és az osztályfőnökeiknek.

Ezt követően a 12.A osztályfőnöke, Major János és a 12.B osztályfőnöke, Tóth Orsolya és Türke Beáta, a 12.C osztályfőnöke tűzött szalagot tanítványainak.

A végzősök Kezdjetek el élni című irodalmi műsorral kedveskedtek szüleiknek. A műsort összeállította, valamint a diákokat a szereplésre felkészítette Szabó Júlia Ildikó és Kentési Renáta. A Halleluja című dalt Házi-Sáray Mária EFAMI magánének tanára tanította, zongorán kísért Rab Zita Mónika, az EFAMI zongoratanára.

A közös dal elhangzása után a szüleiknek egy-egy szál virágot adtak át a végzősök, majd osztályonként volt táncol. Az este végén közös keringőre kérték fel szüleiket.