Szabó Sándor és családja 1997 óta gazdálkodik a Zádor-híd környéki tanyán, ahol az állattenyésztés és a növénytermesztés kéz a kézben jár. A Szentannai-Napok keretében erről tartott előadást az érdeklődők számára a gazdálkodó.

Szabó Sándor – családi vállalkozó, Karcag

Meg kell próbálni abba az irányba elmenni, hogy a csapadékmennyiségünk csökken. Volt olyan évünk, a 2016-os amikor tavasszal belvíz, utána két hónap aszály, utána két hónap belvíz volt. A vetést alig tudtuk elvégezni. Az őszt megértük, az ősszel meg nem tudtunk talajmunkázni, mert állt a víz.

A családi gazdaságban a túlélés kulcsa a folyamatos fejlesztés és az alkalmazkodás. Az elmúlt években szilárd burkolatú etetőutakat építettek ki a szarvasmarháknak, így a gépek már nem a sarat hordják be a takarmány közé. A mintegy 470 hektárnyi szántón és 130 hektár gyepterületen összehangolt munkára van szükség, hiszen a gyep önmagában nem elegendő az állatállomány teljes ellátására.

Szabó Sándor – családi vállalkozó, Karcag

Annak idején még 1997-ben mikor elvetettük, 10 évig lucerna volt ezen a területen. Most elvetettem tavasszal most azt nézegetem, hogy ki kell szántani, mást kell bele vetni, mert nem marad meg. Ez egy tavaszi vetésű lucerna, nem kelt ki a gyomon kívül semmi. Körbe ott, ahol le van száradva, ott.

A szakember kiemelte: a szikes területeken a takarmánynövények telepítése folyamatos kísérletezést igényel, de a jó infrastruktúra és a több lábon állás segít átvészelni a legnehezebb évszakokat is.