A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete nevében Szepesi Tibor önkormányzati képviselő köszöntötte az ünnepi önkormányzati ülésünkön megjelenteket - köztük Halász János országgyűlési képviselőt, a FIDESZ frakcióvezető-helyettesét, ünnepi ülésünk szónokát, Dr. Lévai Olgát, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Karcagi Járási Hivatalának vezető-helyettesét, Dobos László polgármester urat, Gyurcsek János alpolgármester urat, Kovács Szilvia alpolgármester asszonyt, Rózsa Sándor jegyző urat, Dr. Czap Enikő aljegyző asszonyt -. amelyet állami ünnepünk és Államalapító Szent István királyunk emlékére tartottak a Városháza dísztermében.

Az alábbiakban közöljük Halász János országgyűlési képviselő, a FIDESZ frakcióvezető-helyettesének ünnepi beszédét:

- Augusztus 20-a alkalmából mi magyarok idén is összegyűlünk és ünneplünk. Ünnepeljük 1000 éves államiságunkat,első királyunkat,megemlékezünk kereszténységünk felvételéről. Talán nem is tudjuk pontosan, hogy miért, de mi magyarok tiszta szívből szeretjük augusztus 20-át. Persze tanultuk, hogy maga a dátum István király szentté avatásához kötődik,de augusztus 20-a nekünk magyaroknak sokkal több, mint egy dátum.

Augusztus 20-a a mi ünnepünk. Ezen a napon emlékezünk az államalapításra, és azokra a magyarokra, akik történelmünk során elszántan védték az országot, a magyar államiságot. Augusztus 20-a összeköt minket,erőt ad nekünk, kiegyenesít, büszkévé és magabiztossá tesz. Egyszerre érthető, kézzelfogható és tárgyiasult, ugyanakkor misztikus és spirituális is.

Értjük, hogy miért volt történelmi jelentőségű a korabeli viszonyoknak megfelelő modern állam megszervezése. Látjuk szerte a Kárpát-medencében az 1000 éve felépült szép Árpád-kori templomainkat, és ma is megtekinthetjük legbecsesebb tárgyi jelképeinket: a koronát, a jogart vagy a palástot. Keresztény hitünk felvétele, a számtalan korabeli elbeszélés pedig lelkiséget, spiritualitást ad ünnepünknek.

A legendákban megelevenedik István bölcsessége és türelme, ha ítélkeznie kellett, határozottsága és keménysége, hogyha rendet kellett teremteni az országban,vendégszeretete és nyitottsága,ha békés szándékkal érkeztek idegenek. Egyszerre volt rendpárti és vendégszerető. Méltányos és kemény. Igazságos, de törvényeinket minden áron betartató. Mi, 21. századi magyarok sem gondolkozunk másként. Befogadó, más népek felé nyitott nemzet vagyunk. Elég csak visszagondolnunk az elmúlt pár hét eseményeire. Szinte egy időben rendeztünk Vizes Világbajnokságot, Forma1-es futamot és Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált. Több tízezren jöttek hazánkba a Föld szinte valamennyi országából. A világ ránk figyelt és elismerését fejezte ki országunk példás vendégszeretetéről, munkabírásáról. Megmutattuk, hogy ha mi magyarok összefogunk, akkor nagydolgokra vagyunk képesek.

De városaink, falvaink is évről-évre bizonyítják nyitottságukat, vendégszeretetüket. Itt, Karcagon elég csak a most zajló kulturális napokra vagy a birkafőző fesztiválra gondolnunk. Ugyanakkor vendégszeretetünk mellett rendszerető nemzet is vagyunk. Azt nem fogjuk hagyni, hogy a külföldiek múzeumaink, fürdőink és rendezvényeink helyett aluljáróinkat, pályaudvarainkat és szántóföldjeinket lepjék el tízezrével.

Nem hagyjuk, hogy illegálisan ránk törjék az ajtót migránsok százezrei, akiket nem nevezetességeink és kultúránk megismerése vonz hazánkba, hanem embercsempészek, külföldről finanszírozott migránspárti szervezetek és brüsszeli bürokraták perverz szövetsége irányít határaink felé.

Nem szabad engednünk, hogy az európai nemzetek identitásának felszámolását és etnikai arányainak drasztikus átalakítását célzó Soros-terv megvalósulhasson Szent István országában. Tudjuk, hogy csak akkor leszünk sikeresek, akkor nem kell gyermekeink biztonságát félteni, ha határainkon belül rend van és államunk szuverenitása nem forog veszélyben.

Tisztelt ünneplők - folytatta a szónok:- Móricz Zsigmond 1927-ben az alábbi Szent István napi gondolatokat vetette papírra:

„Mély tisztelettel és hálával gondolok Istvánra, a nagy királyra, akinek a magyar nyelvsziget történetében alighanem a legfontosabb szerep jutott. Egy különös hidat kellett építenie a kelet és a nyugat között olyan korban, mikor szinte elképzelhetetlen a történelmi jövőbelátás és az államfilozófiai öntudatosság.”

Valóban, szinte elképzelhetetlen volt, de államalapító királyunk mégis tudott olvasni az idők jeleiből. Külpolitikájában békére törekedett és ehhez szövetségeseket keresett, ugyanakkor, ha külső veszély fenyegette, akkor soha nem állt feltett kezekkel, nem várt másokra, hanem megvédte országát. Ahogy István felismerte, hogy a törzsi keretek között élő népeket meg fogja haladni az idő és végzetesen be fognak olvadni más, erősebb népcsoportokba, úgy Magyarország Kormánya is először észlelte 2015-ben, hogy az európai migránsválság végzetes veszélyeket rejt magában. S bár a bevándorlási krízis elmúlta távolinak tűnik, a magyar emberek egy dologban biztosak lehetnek: Amíg a nemzeti, polgári erők fognak kormányozni, addig nem a Soros-terv fog megvalósulni, hanem Szent István Magyarországa fog tovább épülni.

Első Szent királyunk nem csak rendet és biztonságot teremtett, hanem egységbe kovácsolta népét. Tudta, hogy a több, mint 100 éve a Kárpát-medencében élő magyarok valódi és megmaradó közösséggé akkor válhatnak, ha a kultúra ereje köti össze őket. És így is lett, mert nem csak ítélkezés végett érkeztek idegenek István országába, hanem a király hívására sorra jöttek tanítók, szerzetesek. Iskolák épültek, terjedt az írásbeliség, tudományokat és zenét kezdtek oktatni. Egyszerre pezsdült fel az ország szellemi és kulturális élete és épült ki a modern, keresztény magyar állam.

Államalapító királyunk jól látta, hogy a megmaradás és az egységes nemzet feltétele saját intézményeink létrehozása, szigorú törvényeink megalkotása, határaink ellenőrzése, és nemzeti kultúránk létrejötte. Önök, tisztelt ünneplő karcagiak jól tudják, hogy a Szent Istváni alapok ma is érvényesek! A város ma is a magyar népi kultúra egyik fontos vidéki bástyája. Hogy a kultúra itt Karcagon otthon van, azt mutatja ez a rendezvénysorozat is. Gratulálok a városnak, hogy most is minden feltételt biztosítanak a rendezvény lebonyolításához! Köszönet a Nagykunsági Kulturális Napok szervezőinek, akik tudják és értik,hogy a kultúra az egyik legfőbb erőforrásunk, közösségeink építésének legfontosabb kötőanyaga. Ha színvonalas kulturális közeg veszi körül az embert, akkor a biztonság érzéséhez otthonosság is társul. Ezekben a napokban, az ország születésnapján, Karcagon mindenki otthon érezheti magát és együtt ünnepelhet. Őrizzük meg szívünkben ezt az érzést, amit a karcagiak áldozatos munkája tesz lehetővé nekünk - kérte Halász János.

A köszöntő után az új kenyeret megszentelte Főtisztelendő Gulyás Zsolt plébános, érseki tanácsos, megáldotta Nagytiszteletű Koncz Tibor, a Tiszántúli Református Egyházkerület esperese.

Az ünnepi önkormányzati ülés keretében kitüntetéseket adtak át azoknak a személyeknek, akik a város és a Nagykunság érdekében kiemelkedő tevékenységet végeztek. A nagykun települések, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Berekfürdő, Mesterszállás és Túrkeve önkormányzatai 1996-ban önkormányzati rendeletekkel létrehozták a „Nagykunságért” díjat. A díjat alapító nagykun települések polgármestereiből álló tanácsadó testület ez évben a „Nagykunságért” díjat Dr. Sántha József úr részére adományozta. A kitüntetést Dobos László polgármester adta át részére.

A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Karcag Város Közbiztonságáért Díjat – a bűnügyi szakterületen a város érdekében végzett példaértékű szakmai munkája elismeréseként – Kele János rendőr őrnagy részére adományozta. A kitüntetést Dobos László polgármester adta át.

Karcag Város Képviselő-testülete 2009-ben alapította a Karitatív tevékenységért díjat. Ebben az évben a megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából az eddig végzett példaértékű tevékenységük elismeréseként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mozgássérültek Egyesülete Karcagi Csoportja részére adományozta a Karitatív tevékenységért díjat, melyet Németh Imréné, az egyesület elnöke vett át Dobos László polgármestertől.

Az ülésen köszöntötték a Biljana táncegyüttest is, akik május 29-én Balogh Zoltán miniszter úrtól, megkapták az Emberi Erőforrások Minisztériuma Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat. A rangos elismeréshez Major Jánosnak, a táncegyüttes elnökének, Dobos László polgármester egy ajándékkal gratulált.

Szepesi Tibor bejelentette, hogy 2017. augusztus 25-én, Szolnokon, a Megyeházi díjátadó ünnepségen a Laboncz Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Díjban, Dr. Sütő Mihályné, a Sípos-féle” Köves daráló tulajdonosa Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közművelődési Díjban, Gulyás Ferencné, a Madarász Imre Egyesített Óvoda intézményvezetője Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Díjban, a Szent Pál Marista Általános Iskola Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szociális Díjban, Pandúr Zoltánné, a Karcagi Polgármesteri Hivatal munkatársa Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati és Közigazgatási Díjban részesül.

A kitüntetettek nevében Dr. Sántha József nyugalmazott főorvos szólt, majd „Ó, Szent István, dicsértessél…” címmel a Hangraforgó együttes műsora hangzott el.